Sokak szerint hárpia vagyok, amiért megtiltottam a páromnak, hogy alkoholt igyon. Tényleg túlzás?

Nekem alapvetően nincs problémám azzal, ha valaki néha napján felönt a garatra. Szeretek én is bulizni, haverokkal sörözni. De! A párom nem ismer mértékletességet. Olyan nincs, hogy megiszik egy-két sört és kész. Akkor már jön a harmadik negyedik, onnantól meg már mindegy, iszik amíg tud,amíg áll a lábán. A fő gond ezzel az, hogy ő meghülyül, ha iszik. De szó szerint. A légynek sem tudna ártani, ha józan, de ha piás, agresszív lesz. Olyankor mindig kék zöld foltokkal jött haza, és általában ki is dobják a helyről,verekszik. Velem is nagyon bunkó olyankor. Erre én mindig azt mondtam, aki nem bírja, ne igyon. Az utolsó időkben már heti rendszerességgel jött haza hétköznapokon munkából hulla részegen. Mert ügye valakinek szülinapja volt a kollégák közül, gyerek született valakinél, vagy csak úgy, beültek egy sörre valahová. Csakhogy nincs megállás,ha elkezdi. 1 évet húztam le így mellette, majd egyszer jelenetet rendezett az ismerőseink előtt szintén részegen. Nagyon megalázott. Ekkor csomagoltam össze, és rúgtam ki.

Nagy nehezen adtam még egy esélyt, megígérte, nincs pia. És ez így is van azóta is. Több mint egy éve nem iszik. Egy-egy sör, ha én is ott vagyok, belefér, de többet nem tolerálok. Neki ezzel semmi baja, sőt most azt mondja hálás, mert a legjobb úton járt az alkoholizmus felé, és én állítottam meg.

Az utóbbi időben viszont elkezdtek nekem hisztizni a haverjai, meg az anyósom, hogy én zsarolom a párom ezzel a pia dologgal. Én ezt nem így látom. Tény, hogy választás elé állítottam, én vagy az alkohol, de az ő döntése volt. Persze, a haverok elvesztettek egy ivó cimborát, de anyósnak nem tudom miért fáj.

Egyre több embertől hallgatom,hogy hárpia vagyok, meg milyen alapon szabom meg a páromnak, hogy megihat-e egy sört vagy sem. Egyszerűen nem értik, hogy itt nem arról az egy sörről van szó. Kinek van igaza? Túlzásba estem? Félek, ha engedek, kezdődne minden előről.