Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Ez az életem, mindörökké és...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Ez az életem, mindörökké és soha, itt és most. (? )

Figyelt kérdés

kezdtem az elejétől.


Kiskoromban, bölcsődés, óvodás koromban nem hittem volna, hogy 21 éves koromra ez lesz belőlem. Mikor bölcselkedés voltam, igazából arra az időszakra nem emlékszem, de az óvódás korszakomra teljesen visszaemlékszem, mert fényképmemóriám van. Kiscsoport, középső csoport, nagycsoport, már akkor éreztem, már akkor tudtam, de hazudnék ha azt mondanám, hogy tudtam, inkább csak sejtettem, hogy más, másabb vagyok mint a többi. Itthon pedig már tudtam óvodás fejjel, hogy nem olyan vagyok mint mások, különbözők, negatív vagy pozitív tulajdonsággal, akkoriban még nem tudtam,. csak azt tudtam,. hogy különbözök. Iskolás koromban pedig bebizonyosodott, hogy igazi különc vagyok, utolsó padban ülő mindig csendben hallgató visszahúzódó gátlásos gyerek voltam. 1-sótól egészem 4-ig, 5-ig nem is volt nagyon ezzel baj. Igaz anyám nagyon keményen dolgozott több műszakban, látástól vakilásig, egyszer kétszer beleverte a fejemet a falba, az utcán mindenki előtt megvert, boltba mindenki előtt kitépte a hajamat mert nem tetszett a tolltartó amit megszeretett volna venni nekem és ez miatt kialakult bennem 1 félelem az emberek, de legfőképp a nők iránt. Kialakult bennem a depresszió és 1 még nagyobb szociál fóbia. Annyira féltem az emberektől, annyira, de annyira, hogy nem mertem bemenni az iskolába, féltem az emberektől, nem mentem ki az utcára 12 évig. És megbolondultam. Pár hónapja járok pszichiáterhez. 2 éve nem aludtam, irt ki antidepresszánsokat, nyugtatókat, kedélyjavítókat, de sajnos nem hatottak, pedig minden bizadalmam ebben volt. Félek, nagyon félek, és sajnos, igaz nem tehetek róla, de nagyon csúnya vagyok, 12 évig nem ért hozzám soha senki, még orvos sem, mert orvoshoz sem jártam, mert féltem kimenni az utcára, de szeretnék 1 barátnőt, átölelni, érezni a teste melegét a haja puhaságát az illatát, aki ideges lehet rám, aki örül nekem fáj, nagyon fáj, hogy nincs nekem ez. Nagyon szükségem lenne 1 barátnőre. De csúnya vagyok, többen is mondták már, anyám is, rokonok és még mások is. Nem bírom már sokáig a magányt. Szükségem van valakire akit megölelhetek akit megérinthetek és aki megérint. Nem bírom, nem vagyok jól, nagyon nem. Eljutottam a képességeim, a tűrőképességem határára ahonnan már nincs tovább ahol már csak 2 lehetőség van a halál vagy a szenvedés, de ki akar szenvedni fájdalmak és folytonos sóvárgás között, én nem, senki sem, félek a napoktól, félek, szeretnék 1 barátnőt, szeretnék végre szeretni. Nem vagyok jól. Már kimerek menni az utcára és már eljutottam odáig úgyis minden mindegy alapon, hogy megismerkedjek 1 lánnyal, de sajnos az eddigi életvitelem megcsúfított és nem nagyon van olyan lány aki felfogna és összejönne velem. Pedig sosem bántanám, sosem lennék vele domináns, mindig szeretném, megbocsájtanék neki mindent, nem hoznám soha kellemetlen helyzetbe. De ez mind csak álom, fantáziakép marad, mert tudom, hogy a kinézetem miatt ez sosem fog összejönni. Félek a haláltól, nagyon, nagyon, nagyon félek, de tudom azt is, hogy előbb utóbb szembe kell nézzek vele, hogy elkerüljem ezt a kint ezt a sóvárgást, ezt a folytonos sóvárgást és ez az ami nehéz.


ennyi lennék.

ennyi.

1 kutya.

1 senki.


de lehetek minden, ha lenne 1 társam, 1 barátnőm, 1 életem.

köszönöm, hogy elolvastad.



2013. dec. 18. 23:49
 61/108 A kérdező kommentje:

nem tudok mit csinálni 12 év az 12 év.


mondhatni börtönnek is, de a börtönbe ki lehet menni azt hiszem hetente 1-szer 1 órára az udvarra nézni 1 kicsit a napot, nekem sajnos nem adatott meg ez se.


ez lett belőlem.



ÉS MÉG MINDIG TARTOM AZT AMIT MONDTAM.


N-I-N-C-S I-G-A-Z-A-D!!!!


DE NAGYON NINCS!

2013. dec. 19. 13:53
 62/108 A kérdező kommentje:
vagyis, kimehettem volna, de sok értelme nem lett volna.
2013. dec. 19. 13:56
 63/108 A kérdező kommentje:

még valami.


a magány és a gyűlölet na meg a fájdalom nem csak gyengít, erősít is.


félni nem félek senkitől, hisz nincs miért féljek a haláltól csak tartok, de ha eljön az idő....hát akkor találkozok a nagy kaszás bácsival.


erősnek érzem magam, de 1 lányt nem tudok leszólítani :D:D:D

most a saját szavamat ütöttem igen, de hát ilyenek vagyunk mi emberek, tökéletlenek.

2013. dec. 19. 14:06
 64/108 Noydra ***** válasza:

Nyomorult anyádat kellene jól szájbaba.zkodni.

Remélem érted, hogy ezzel nem téged szidtala:)


Küzdj amíg tudsz, és higyj abban, hogy kigyógyulhatsz ebből az állapotból. A remény hal meg utoljára...

2013. dec. 19. 14:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 65/108 A kérdező kommentje:

az igazság, hogy anyám miatt lettem ilyen, benne van jócskán a keze és pontosan tudja ő is, hogy miatta lettem ilyen, most meg sír, rí, hogy ilyenné nevelt, hogy ilyen lettem.


de nem haragudhatok rá, igaz, régen haragudtam, gyűlöltem, megakartam ölni, eljutottam odáig 16 éves koromban, hogy az ágya felett álltam a konyhakéssel. Nem tettem meg. Nem!

Megbocsátottam, dolgozott reggeltől estig, hogy meglegyen mindenem, csak hát, elfelejtett engem azt akiért dolgozott, de megbocsátottam, elfelejtettem azt amit tett velem. A rengeteg munka miatt gyógyszerezett és idegbeteg is volt, sokszor megvert, eléggé sokszor és nem emlékszik rá mert a gyógyszerek leölték az agyát. Az apámnak nevezhető valakit nem ismerem, még soha nem láttam, nem is akarom, egyedül nevelt, felnevelt, csak....elbaszott.


de, hogy én, hogy fogok normális "ember" lenni, az rejtély.


néha leszólítanék lányokat mikor bennem van a gyógyszer olyankor kicsit bátrabb vagyok csak meglátják s képemet egyből elrohannak. :D

a gyűlölet a magány és az egyedüllét, bizonyítottan megcsúfítsa az embert.

2013. dec. 19. 14:23
 66/108 anonim ***** válasza:

Nekem ez a 12 év nem teljesen tiszta, kifejtenéd kicsit?


Tehát önszántadból 12 éven át ki sem tetted a lábad a besötétített szobából, ahol fel sem tudtál egyenesedni? Még a lakás más szobájába se mentél át? WC? Közben anyukád gondoskodott rólad végig? Iskolából nem hiányoltak, nem jöttek a rendőrök a sok hiányzás miatt? Végül mi vitt rá arra, hogy 12 év után mégis kilépj a szobából?

2013. dec. 19. 19:31
Hasznos számodra ez a válasz?
 67/108 A kérdező kommentje:

nem tudom, hogy leszeretném-e írni ezt a 12 évnyi remete létet.

:S:S:S

2013. dec. 19. 19:40
 68/108 A kérdező kommentje:
később privátba leírom.
2013. dec. 19. 19:43
 69/108 anonim ***** válasza:
Ok, el fogom olvasni.
2013. dec. 19. 19:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 70/108 anonim ***** válasza:

xĐ ahogy elnézem neked nem a magány fáj, hanem az igazság xĐ SOKKAL ROSSZABB múlttal rendelkező, SÚLYOSABB magányon/depresszión/halálvágyon áteső emberek válaszait utasítod el xĐ elég gáz...


És ismételten megkérdezem:


A "12 éves magány" (jó filmcím lenne :D) elején köteleztek téged arra, hogy magányos legyél? Leírásod szerint, NEM!!! Ezt a 12 év elcseszést saját elhatározásodból tetted! Tény, lehet hogy anyád pszichopata terrorban tartott, de leírásod alapján nem zárt téged 7 lakat alá! TE döntöttél úgy, hogy bent maradsz, úgyhogy ne próbáld meg másra kenni. Te ugyanúgy (kihangsúlyozom, nem "ugyanannyira", csak ugyanúgy) hibás vagy az életed elcseszésében!!!

2013. dec. 19. 19:59
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!