Mit tegyek? Lehet, hogy az a sorsom? Mi lehet a hibám? Vagy egyáltalán csak én lehetek a hibás tényleg?

A párommal 4éve vagyunk együtt! Első 2 év mintha mese lett volna minden jó volt! Aztán én leérettségiztem ö rá 1 hónapra elment külföldre 2hónapos munkára, de utazása előtt 3nappal a terhességi tesztem pozitív lett amitől nagyon megijedtünk! úgy döntöttünk menjek orvoshoz és majd utána döntünk de mivel neki menni kellett én itthon maradtam a kicsi pocaklakommal!

A szüleimnek nem mertem mondani semmit amíg nem tudok biztosat ezert a keresztanyámmal akiben megbízhatok teljes mértékben elmentem doktorhoz!a doktor megállapította az akkor 4 hetes magzatot és hozzátette, hogy a baba sorsát minél előbb el kell dönteni!nagyon ideges lettem hiszen a párom se volt itthon közben dolgoztam és senki nem tudott semmit a dolgaimról!a munkahelyem nagyon laza volt így biztos voltam benne, hogy nem vesznek észre semmit rajtam!eldöntöttük a párommal, hogy lesz ami lesz megtartjuk a babát de majd elmondjuk közösen ha ö már hazaért! Mivel vissza voltam híva a doktorhoz így nem jelentkeztem be nála vártam az időpontot, hogy elvégezzük a vizsgálatokat hiszem a baba megmarad!olvastam, hogy mik történhetnek a testemmel ezért is nem volt furcsa mikor reggel felkeltem és megláttam egy kis pecsételést az alsóneműmön! nekifogtam készülődni csak nyugattan, aztán egyik percről a másikra annyira begörcsöltem, hogy alig bírtam felállni! felhívtam keresztanyámat, hogy jöhet értem mert valami nincs rendben! rögtön felvitt a doktorhoz és megtörtént amire nem is számítottam!sajnos elhalt a magzat és muszáj volt eltávolítani!a párom még most is azt hiszi h szándékosan vetettem el még most is engem okol a történtekért!teljesen megromlott akkor a kapcsolatunk! szinte alig beszeltünk minden fontosabb lett mint én!teljesen elhidegült tőlem amitől nagyon padlóra kerültem! ezt a problémát magamba fojtva rá fél évre megismerkedtem a főnöknőm testvérével akitől mindazt megkaptam amit a páromtól nem! nekem is jó volt mert nem kérdeztem hogy mit csinálok hova megyek és én se faggattam öt a dolgiról!A páromról tudni kell, hogy hétfőn elmegy dolgozni és pénteken este jön haza!így hétköznap szabad volt és tudtunk találkozni! az egész egy kis játéknak indult(Talán menekültem) de aztán túl komolyra fordult.Fél éve tartott a viszonyunk amikor kiderült és teljes káosz lett minden!beismertem h szeretem a párom így vele maradtam de azóta is folyamatosan mindenért én vagyok a hibás, mindig csak én vagyok a rossz az én hibámból veszekedünk!közben kezdtem egyetemre járni, legalább kicsit próbálok másfele is koncentrálni persze a páromnak az sem tetszik, hogy egyetemre járok!! szerinte neki ha elég a 8osztaly nekem is elég kellene legyen! nem tetszik a családom neki minden barátommal,ismerősömmel és rokonommal baja van! Egyetlen érvem a kapcsolatunk mellett, hogy nagyon szeretem de szerintem mar sokáig nem bírom ha így megy!kérlek mondjátok el a véleményeteket, hogy mitévő legyek!