Miért nem tudtam kifogni még egy olyan fiút se aki tisztel, törődik velem, megbecsül? Miért vagyok ilyen szerencsétlen?

Én is így jártam csak én fiú vagyok. Mindig olyan lányokat fogtam ki akik csak húzták az agyamat és csak amolyan pót barátnak voltam jó ameddig nem találtak magukhoz illő párt maguknak. Szerintem ez valami átok, lehet azért mert túl kedves voltam vagy nem tudom. Igaz találtam már magamnak egy helyes lányt igaz nem lakott hozzám közel de találkoztunk elég sokat jártunk is távkapcsolatban egy ideig de csak átvert sajnos az új barátai a gimibe átmosták az agyát és egy igazi ribi lett

Meg volt nem is olyan rég még egy lány akivel imádtuk egymást, sajnos a távolság miatt nem jöttünk csak össze, bár igaz találkoztunk kétszer is és már az első találkozásunkon annyira megkedveltük egymást mert ugye web kameráztunk stb.. hogy már csók lett a vége, nagyon szerettem őt de megbeszéltük közös döntés alapján hogy a távolság miatt meg a korkülönbség miatt inkább csak haverok legyünk. Pedig a szüleinek sem volt bajuk velem nem érdekelte őket hogy jó 5 év köztünk a korkülönbség de nem ment a dolog a távolság miatt.

Sajnos ez van veled egy cipőben járok sajnos, én is csak csalódtam eddig nem volt normális, tartós kapcsolatom.

Exem ugyan így volt. Az előttem lévő barátai leszarták, kihasználták stb.

Összejött velem, kedves és rendes voltam, törődtem vele, mindennél jobban szerettem, mégis már csak az exem és nem én dobtam.

De ha ő talált magának egy ilyet, te is fogsz, csak majd te ne dobd ha nincs okod rá ;)

Úgyhogy fel a fejjel.

Én is így voltam ezzel, mindig olyan embereket találtam (illetve ők találtak, mert sosem én választottam), akik nem törődtek velem.

Aztán az utolsó után azt mondtam, hogy elég. 2 évig egyedül voltam, próbáltam rájönni, hogy hol rontom el mindig (mert ilyenkor rá kell jönni, hogy nem az összes többi ember a h*lye, hanem benned van a hiba). Idiótán hangzik, de írtam egy listát: összeszedtem, hogy mik azok a tulajdonságok, amik fontosak egy emberben, mi az, ami bár nem a legjobb, de tudok vele együtt élni, és mi az, amit nem viselek el. Aztán elgondolkoztam azon is, hogy én milyen vagyok, mit tudok adni egy másik embernek. Valamilyen szinten "tudatosan" kezdtem el párt keresni.

És meg is találtam, egy éve együtt vagyunk, ő egy csoda az életemben, tökéletesen boldog vagyok vele :)

Szóval ne add fel!

25N