18 éves lány vagyok. Összejöttem egy 15 éves fiúval. Mit gondoltok?

Először biztosan furcsának találjátok. Hadd írjam le nagy vonalakban, én hogy érzek.

18 éves lány vagyok, sok csalódással a hátam mögött. Sokan akartak velem járni, volt köztük olyan, akivel én is akartam. De vagy a sors szólt közbe, vagy én gondoltam meg magam, vagy épp a fiú nem volt elég határozott a kezdeményezéshez, márpedig én nem vagyok egy kezdeményező típus. Sok fiú tetszett már nekem, akiknek én nem. De a lényeg: nagyon vágytam már a szerelemre a csalódások után.

Egyszer csak megismerkedtem egy fiúval. Hihetetlen módon minden stimmelt vele. Kívül belül ideális volt számomra-holott nem egy jófiú, sőt...-de érzékeny és jószívű, a korához képest hatalmas tapasztalattal a háta mögött-mind szerelem, mind szex, mind problémák terén.

Vágytam már végre egy olyan megismerkedésre, hogy nem az addig megszokott forgatókönyv: facebookon megbeszélünk egy időpontot, sétálunk, beszélgetünk, rájövök, hogy nem tetszik a pasi, hazamegyünk, esetleg második próbálkozás, stb...

Ezzel a 15 éves sráccal végre máshogyan találkoztunk.

De még a találkozó előtt, az első beszélgetésünket követően nagyon gyakran gondoltam rá. A találkozó után pedig egyszerűen képtelen voltam kiverni őt a fejemből. Minden erőmmel azon igyekeztem, hogy ne szeressek bele. Csak és kizárólag a kora tartott vissza, tényleg a világon minden más stimmelt vele.

Újra és újra találkoztunk és minden alkalommal annyira jól éreztem magam vele, hogy az elmondhatatlan. Láttam, hogy komolyak a szándékai, nagyon de nagyon akar engem. Végül erőt vettem magamon és belementem. A kapcsolatunk legelején nagyon sokat gondolkodtam, nem is tudtam átadni magam az egésznek. Ennek az volt a legfőbb oka, hogy én mindig minden ember véleményére adok sajnos. Márpedig egy ilyen szokatlan kapcsolat kitudódása után, rögtön érdekelni kezd mindenkit a dolog és-mintha muszáj lenne-véleményt formálnak. Általában negatív véleményt, hiszen ilyenek az emberek... A barátom viszont tudta, hogyan kezelje az elkeseredésemet a negatív vélemények miatt és-bár azóta is kapok negatív visszajelzést, nem csak a korkülönbség, hanem a barátom nem túl makulátlan múltja miatt is-rájöttem, hogy végre boldog vagyok. Amíg nem alkottak rólam negatív véleményt, hiszen nem volt miért, addig ugyan nem kellett bosszankodnom a kritikák miatt, de nem is voltam boldog...Most beszélnek rólam..Végre mégis boldog lehetek :)

Ennek ellenére, az alaptermészetemhez akkor is hozzátartozik, hogy érdekel mások véleménye, és adok is rájuk, ezért is írom ki most a kérdést.

Hozzátartozik az igazsághoz az is, hogy lassan betöltöm a 19-et, a barátom csak 3 hónappal azután lesz 16...Bár én letagadhatnék pár évet, a barátom pedig megtoldhatná pár évvel a korát (külső és belső tulajdonságok tekintetében is), azért ha valaki alaposan megnéz minket, látszik, hogy idősebb vagyok.

2 és fél hónapja vagyunk együtt és nagyon jól működik a kapcsolatunk. Ezek tudatában mit gondoltok egy ilyen szokatlan kapcsolatról?

Megváltozna a véleményetek rólam, ha megtudnátok, hogy egy 3 évvel fiatalabb fiúval vagyok együtt?

Úgy, hogy nem ismertek, milyennek képzeltek annak tudatában, hogy egy 15 éves fiú a párom?

Előre is köszönöm a válaszokat! :)