Mi a véleményetek? Összejöttem egy lánnyal, akivel már régóta ismertük egymást. Nagyon furcsa lány, nem igazán értem mit szeretne. Régebben ő utasított el, nemrég ő szeretett volna tőlem. Sokszor érzem vele, mintha nem érdekelném annyira.

Ha két ember szerelmes, akkor sülve-főve együtt akar lenni. Ez a szerelemmel járó őrületes állapot, ami a szerelem kezdetekor a legerősebb érzés a világon. Ha veled van, minden tökéletes, ha távol van tőled, másra sem bírsz gondolni. Aztán sajnos ez az érzés lanyhul és leválik egymásról a két ember, tulajdonképp elmúlik a szerelem legszebb formája. De szerintem ez az első őrületes időszak egy igazi szerelem esetében legalább fél évig, 1 évig tart. Szóval ha már az első hetekben sincs meg, hanem arra van igény, hogy külön legyen tőled, az nem igazi szerelem.

Végig kell gondolni, mitől érezhet így. Soha nem volt beléd szerelmes, vagy csak hirtelen nem tud mit kezdeni azzal, hogy megkapott. Én azt tapasztaltam, ha valamit nehezen kapunk meg, azt értékeljük igazán. Nem tudom, ti mennyit küzdöttetek egymásért, de ennyiből nekem az jön le, hogy nem eleget. Ha volt is küzdés, az nagyon egyoldalú lehetett. Rosszul gondolom?