Tanacsot szeretnek kerni. Segitseg?

Hosszu tema jon:

17 eves vagyok, van egy lany akivel mar regota nagyon nagyon jo baratok vagyunk, de nem tobb. Nemreg egy bulin osszejottunk de ezutan nemsokkal azt mondta, hogy neki ido kell, meg hasonlok (tudom, ez a legrosszabb, ami lehet nagyjabol), nem biztos benne. A vege az lett, hogy ne jarjunk es "ne remenykedjek" abban, hogy mi jarni fogunk (hozzateszem, ezt nem flegma ertelemben kell gondolni, hanem, hogy legyen egyertelmu: nem jarunk). En NAGYON szeretem ot. Nagyon. A szememben O a tokeletes. Amikor egyutt voltunk, mondott olyanokat, hogy igazabol mar regota szeretett volna ilyesmit, csakhat a fiunak kell kezdemenyezni ugye. A jelenlegi allas az, hogy 'ne remenykedjek' de o neha elejt olyan megjegyzeseket, amitol nekem szavakkal nem jellemezheto modon faj ez az egesz. Gyakorlatilag a parkapcsolat es a szoros baratsag kozott ragadtunk feluton.. Ti mit tennetek ilyen helyzetben? El kellene felejtenem, sokan ezt mondjak, de egyszeruen nem megy.. Valahanyszor ragondolok, gondolatban pofont adok magamnak, hogy "ne legyel hulye", de nem megy.. Egyszeruen nem.. Ne haragudjatok, ha hosszu lett, szornyen erzem magam.

17/f