Ti mit gondoltok arról, hogy a mai fiatalok nagy része egy érzelmi roncshalmaznak érzi magát, hogyha nincsen párja?

Nincs reményük.Semmi ami mutatná nekik a jövőt.

Ebben az országban kevesen gondolnak vidáman a jövőre.

A kérdést már megválaszoltad magadnak egy részben én most csk befejezem, Gondolj bele abba, hogy a gyerekek megtanulnak beszélni járni stb... Hogyan is? Ellesik a felnőttektől. Na de ugye sok embernek van testvére a testvér jelen esetben idősebb valószínűleg fog majd csajozni ez a dolog érdekelni kezdi a gyaereket ugye az ember kíváncsí.

Na most, ha ő ellesi rögtön egy fiatalabb ember kezd kapcsolatot keresni akinek nincs tesója az majd mástól fog rájönni (anya, apa együtt van; suliban 8.osok 14évesek és felvilágosítást kapnak 14 évesen szembesülnek dolgokkal persze ez nem hátrány ezzel egyetértek, de mivel azt mondják, hogy tilos és várjatok vele ezért csupán "kekeckedésből" csak azért is kipróbálják rájönnek, hogy ez jó dolog ha szakítanak akkor éretlenek lévén nem tudják elfogadni feldolgozni ezt a tényt.

Bocsánat, hogy ilyen hosszúra sikerült igyekeztem tömören fogalmazni 16/f.

Érdekes kérdés ez. Egy dolgot viszont szerintem teljes biztonsággal lehet állítani: akármilyen szerencsétlen, életképtelen banda is a mai tizenéves, arról abban a korban a legkevésbé ő tehet. Én is tudom magamról, hogy milyen az, amikor a szülői példa alapján elsajátítasz egy attitűdöt, egy értékrendet, majd apránként folyamatosan szembesülsz vele, hogy ez mind hamis, és elkezded észrevenni, hogy ez a szüleidet is boldogtalanná teszi. A gond az, hogy a gyerekkorodban beléd nevelt dolgoktól a kor előrehaladtával egyre nehezebb lesz függetlenedni.

A nyafogó, önsajnáltató tinik egy tipikus eredménye a régi vágású, katonás, tekintélyelvű gyereknevelésnek. Ez semmi másról nem szól, mint a gyereket ridegen, büntetésekkel, lelki terrorral, érzelmi manipulációval kényszeríteni, hogy úgy éljen, ahogy én akarom. Így lehet egy gyerekből önbizalomhiányos, töketlen, vak birkát nevelni, aki retteg minden változástól, gyáva a problémáival és dogmáival szembenézni, csak szalad a biztonságba, és minden tettét az határozza meg, hogy megfeleljen a az elébe fektetett elvárásoknak bármi áron. Persze, a modern világban ezt az embert lúzernek hívják, de őt olyan kőkeményen idomították, hogy szinte fizikailag képtelen már kitekinteni a köré húzott korlátok közül, és egyszer valamit ÖNMAGÁÉRT csinálni. Képtelen, mert eleve minden önbizalmat kiirtottak belőle, hogy elhiggye, az ő ötletei is lehetnek eredményesek és az ő vágyai lehetnek fontosabbak annál, mint amit más mond neki.

Ez a gyerek nem lesz boldog, befordult, meghasonlott, szenvedő ember, aki képtelen feldolgozni, hogy ő mindent megtesz, hogy megfeleljen, mégsem kell senkinek. Sokszor azt figyeltem, hogy - főleg az így nevelt lányok - egyetlen vágya, hogy ne érhesse szó a ház elejét. Folyamatosan attól rettegnek, hogy valakinek nem lesznek elég jók, hogy megszólják, kritizálják őket - ahogy otthon is folyton kapták a szüleiktől. Nem tanulnak meg önállóan dönteni, mindig csak az őket ért parancsok, negatív kritika és elvárások között szlalomoznak, számukra jó embernek lenni annyit jelent, mindig megbízhatóan követni a parancsot.

Márpedig a modern trend szerint élj, bulizz, legyen sok partnered, a régi trend szerint pedig légy erkölcsös és legyen egy partnered, azaz egy dolog közös: legyen valakid, különben megszólnak, megint te leszel a rossz, a kevés (így szokták belehajszolni is az embereket a rossz házasságokba a kedves rokonok egyébként). Ő pedig igyekszik ennek megfelelni a tőle lehető legjobb módon: ahelyett, hogy önmagát adná, próbál úgy viselkedni, ahogy mások mondták neki, azaz a szülőket és az amerikai filmes sablonokat majmolva.

Aztán persze, gyors egymásutánban párszor úgy áll földbe, mint az eldobott gerely, mert a világ nem így működik, a szülei értékrendje e téren már rég halott. Önbizalma eddig sem volt, ezután még kevesebb lesz, de ráadásul teljesen tanácstalanná is válik, hiszen a saját fegyvertárából már minden létező eszközt megmozdított, és mindig azok az emberek sikeresek, akikre apuisten szerint azt kell mondani, hogy pfuj.

Hogy mi lesz ezekből a fiatalokból? Ha ezt felismerik és lesz erejük változtatni rajta, akkor egy nagyon bölcs, tapasztalt, erős ember. Ha nem, akkor pedig csak nézz szét a világban, nézd meg a szüleit, és megkapod a választ.