Ti mit gondoltok a párkapcsolati hullámvölgyekről? Mennyi ideig tarthat, mi az ami még belefér, és mikortól kell inkább véget vetni a kapcsolatnak?

Párommal már több éve többnyire távkapcsolatban kell hogy éljünk, ami engem jobban megvisel, mint őt. A távolság miatt vagy nem, de jelenleg (nekem) nem az igazi a kapcsolatunk, azt érzem távolodunk egymástól, emiatt sokszor kiborulok, sírok. Szeretjük egymást, de ez valahogy már átment egymás elleni harcba, mindkettőnk a másikat hibáztatja. Lassan már kezdem azt gondolni, hogy nem is a szerelem tart össze, hanem a megszokás, ami nagyon fáj...Én úgy érzem, igyekszem változtatni dolgokon, ő is ezt érzi a saját részéről, mégsem úgy jön át nekem, ahogy gondolja. Én szeretnék már tervezgetni picit a jövöbe (összeköltözés), ő meg úgy van vele, hogy minek addig róla beszélni, amig nem megoldható. Valahol ezt is megértem, de jól esne ha lennének közös terveink, ha már azt mondja hogy tervez velem.

Nyár óta tart ez a válságunk és azért is lettem bizonytalan, mert nagyon hittem benne hogy nyáron sokkal jobb lesz, de nem így lett. (elkezdett tavasszal dolgozni)

Szerintetek ez átmeneti krízis, vagy nem érdemes megvárni, hogy mi lesz, majd ha....