Szerintetek miért kap meg valaki mindent a barátjától, más meg szinte semmit?

Olyan igazságtalannak érzem ezt. Ez csak szerencse kérdése, vagy én ennyivel rosszabb lennék?

Az egyik barátnőmnek annyira tökéletes a barátja... alapból nagyon jól néz ki, jó fej, de nem olyan nagy menő stílusban jó fej, hanem tényleg, mindenki kedveli, segítőkész, kedves, figyelmes, hűséges (ez már önmagában is nagy ritkaság sajnos manapság :(( ), mindig a barátnője az első neki, de mégse papucs, látszik, hogy mennyire szerelmes, mindenkinek róla beszél, minden történetében meg mindenben benne van, szinte rajong érte, mindenhova hívja magával, látszik, hogy az életének minden jó pillanatát vele akarja megélni...meg még sorolhatnám... és ráadásul még gazdag is, szóval amilyen bánásmódot kap a barátnőm náluk, az azért nem semmi, meg amilyen helyekre, rendezvényekre eljut... bár mindegy, ez nem jellembeli kérdés, csak még ráadásként ezt is kapja.

Ezzel szemben a legtöbb pasi a hűségre se képes, vagy ha mégis hűséges, akkor titkon azt várja, hogy hátha akad egy jobb, mások előtt ha nincs vele a barátnője, akkor tiszteletlenül beszél róla...vagy legalábbis biztos nem ilyen áhítattal.

Meg alapból, nagyon ritka az a férfi, aki jól néz ki, okos, emellett remek társaság, központi figura, de mégis végtelenül jó lelkű,...

Annyira kiábrándító, mikor ezt látom, hogy valaki ilyen sráccal van együtt, mások meg milyen rossz kapcsolatokban sínylődnek.. és ne értsétek félre, ez nem olyan irigység, mint amilyennek tűnik, csak egyszerűen olyan kiábrándító az élet...

És akkor felmerül bennem, hogy oké ott a barátnőm, aki szép, jó fej, de valahogy nem az a tökéletes csaj, szóval nem hinném, hogy sokkal extrább lenne benne bármi, mint bennem, aztán mégis ő ezt kapja... én meg... :((