Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Miért vagyok ilyen szerencsétlen a fiúkkal? /lent/
Sziasztok!
Annyira elegem van abból, hogy túlságosan is zárkózott vagyok és félénk. Egyszerűen ha van egy srác mondjuk az utcán, aki tetszene, nem merek kb. még megmozdulni se rendesen, annyira odafigyelek arra, hogy mit csinálok. Meg most is például lenne két aranyos srác, mindketten szeretnének velem találkozni (persze nem hülyíteném őket egyszerre), de képtelen vagyok lépni. Nem merek igent mondani a randira egyiküknek sem és le akarom rázni őket direkt emiatt. Tudom, hogy nem merek/-nék elmenni, de még lerázni se merem őket. Nem tudok mit írni, mert már régóta ismerjük egymást, és azóta próbálkoznak, én meg csak halogatom. Szóval én még egy roh@dt randira is képtelen vagyok elmenni!
Most mit csináljak magammal, szerintetek? Hogyan tudnék megváltozni, mert így soha az életben nem lesz senkim, ha így haladok! Annyira elegem van ezekből a "komplexusok"-ból, de nem tudom, mit csináljak! Segítsetek!!!
Előre is köszönet minden normális válaszért! A bunkó és szidalmazó, vagy nem ideillő kommenteket meg légyszi mellőzétek, köszi!
17/L
Végül is még csak 17 vagy, majd lesz. Inkább koncentrálj arra, ami működik az életedben, ne arra , ami nem. Iskola, munkahely rendben van? Csak ez a legnagyobb bajod? Sokan a párválasztásra teszik a legnagyobb hangsúlyt, holott nem csak erről szól az élet. Sokan csak külső hatásra,nyomásra, mert a többieknek van valakijük, de lehet, hogy idejekorán.
Ne aggódj ezen, a fiúknak is nehéz, a nők nem szoktak egyedül maradni. Sok sikert.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!