Hogyan mondjam el a barátomnak?

..hogy utálom apám, és hogy állandóvan veszekedünk.Szégyellem hogy ilyen egy köcsög apám van, mert neki tök jók a szülei.egyszóval normális családja van..ő is azt hiszi hogy mi is milyen tökéletes család vagyunk..de nem.Szeretnék elköltözni mamámhoz, de hogyha elköltözök tudom hogy elkell modnanom a barátomnak hogy miért, meg hogy mivan..de annyira szégyellem.Amugy azért veszekszünk állandóvan (anyám is) mert ..hát nemmodnom hogy állandóvan részeg de mostanába elég sűrjen mert mostanába nem túl jó társaságba van..legtöbbször amiatt a társaság van a veszekedés.Multkor olyan veszekedés volt hogy olyanokat mondtam neki amit én sem hiszek el..meg ahogy ő is viselkedett.egy ideig nemis szóltunk egymáshoz meg anyámis az én szobámban alszik..Ma is volt egy oltári nagy veszekedés igy késő este és mostmár télleg elegem van,szeretnék elmenni innen.lehet h nem örökre, de reménykedem benne hogy változik a helyzet, vagy apámnak elkezdek hiányozni.mondjuk abban nemsok reményt látok hogy változik a helyzet, hogy apám megváltozna miattam de azt igen hogy majd fogja menni hogy menjek haza.Abban reménykedem hogy az a hülye barátja eltünik már külföldre vagy valami..mert eddig ott volt,de most kész katasztrófa ami itt szokott lenni,meg ahogy apám viselkedik.Ha idejön apám úgy félek hogy leéget, mert olyan egy köcsög hogy folyamatosan ezt csinálja mindenki előtt..Hála istennek barátom előtt még nem túlzottan égetett le de olyan érzésem van hogy nemsokára ezen is túl leszünk,mert ma ezzel fenyegetőzött.Szóval nemtudom hogy meséljem el a barátomnak , vagy maradjon minden úgy és reménykedjek hogy változik valami meg hogy apám nem éget be?