Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Költözés előtt állunk, de ha érdeklődik valaki, hogy hogy állunk, a párom mindig csak egyes számban beszél, vajon miért?
Jelenleg albérletben lakunk, 1 éve együtt, már jóideje építkezünk, még van hátra egy kis munka a házon, de az anyagiak miatt az húzódik.
Ha valaki kérdezi a páromtól, hogy mikor költözünk, akkor mindig úgy válaszol, hogy " nem költözök, mert még nincs kész a ház ", " nem költözök, mert nincs pénzem "... stb.
Így egyes számban, nem úgy, hogy nem költözünk, mert nincs pénzünk. Amikor ott vagyok vele, és akkor kérdezik tőle, akkor is így egyes számban beszél.
Olyan rosszul esik, és egyre többször megüti a fülem. Említettem már neki, hogy mivan, engem itt akar hagyni az albérletben, vagy nem velem akar költözni?! Ő azt mondja, észre sem veszi, hogy úgy mondja...
Mi a véleményetek?
ennek rengeteg oka lehet, de csak ő tudhatja..
nem láthatunk a fejébe.
Ilyen a beszédstílusa.
Ebbe kár többet belelátni.
Nekem meg az bántja a fülem, amikor a tündérbogár anyucikák mindent többes számban csinálnak.
"Ma kakiltunk egy nagyot, kaptunk tiszta peluskát, és aztán tentikéltünk picit. Hamikáztunk és mentünk fürcsikézni."
Ehhez képest ugye hogy nem is idegesítő? :)
Szerintem amúgy nem para az E/1 tílusban beszélés, ha már úgy érzi, hogy hozzá tartozol... És ezért feleslegesnek érzi a bohóckodó T/1-et.
De ismerek olyan párookat akik még mindig kötelezőnek érzik a T/1-et még akkor is ha csak az egyikük csinálja a dolgot. Igaz ezen duók mindenkinek a neve mögé kicsinyítőképzőt tesznek... Meg birtokos ragot vagy mit "Pistikém" "Sanyikám" "Ágikám" "Bözsikém" - függetlenül attól hány éves és milyen szintű az akivel beszélnek
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!