Mit csináljak? 21 éves korom ellenére nem volt senkim, most érdeklődik irántam egy fiú, én azonban mégis visszakozok.

Jóravaló, kedves fiú, olyan, akiről mindig is álmodtam.

El tudunk beszélgetni, megtalálni a közös hangot, én azonban barátságnál aligha érzek többet.

A minap rámírt, hogy mennyire bejövök neki, komolyabb témák is femerültek... Majd utána csupa bűntudat voltam, mert készségesen válaszoltam a kérdéseire, ugyan nem írtam, hogy megőrülök érte, csupán, hogy szimpatikus számomra, de ő gyaníthatóan ebből azt vonta le, hogy már majdnem révbe ért a dolog, és hajszálnyira vagyunk attól, hogy összejöjjünk.

Szerintetek mit tegyek? Itt kell elvágni a dolgot, míg senki sem sérül, vagy próbáljam meg, hátha valami jó is kisülhet belőle?

Igazából az zavar a legjobban, hogy nem vagyok szerelmes. Mindig úgy képzeltem, hogy az első pasimmal őrülten fogjuk szeretni egymást, s ő lesz majd a leendő férjem is, akivel leélem az életem. Viszont másfelől ott motoszkál a gondolat a fejemben, hogy már 21 vagyok, s ha most róla is "lemaradok", mikor lesz a következő alkalom, hogy valaki akar majd tőlem valamit.

Összezavarodtam.