Minden nap beszélünk egymással, de mégis szinte elérhetetlennek tűnik számomra! Hogyan változtathatnék ezen az érzésen?

Egy lányról van szó, akivel már 3 éve egy osztályba járunk és már elég régóta tetszik is nekem. A probléma viszont az, hogy ő erről (még) semmit nem tud, és nem is lesz valami egyszerű elmondani neki mindezt. Gyakran szoktunk beszélgetni egymással, naponta többször is, és sokszor megyünk például egy busszal haza. Ennek ellenére mégis ha csak egy pillanatig arra gondolok, hogy én ennél sokkal többet szeretnék tőle, azonnal elfog az a bizonyos szorító érzés a szívem mélyén, és rájövök arra, hogy mennyire távol is vagyunk egymástól igazából, és mennyi mindennek meg kellene változnia ahhoz, hogy mindez ne csak fantázia kategória lehessen a részemről. Szerintetek hogyan tudnám ezt az érzést legyőzni? Bármennyire is próbálok a józan eszemre hallgatni, most már sehogyan sem tudnék kiszeretni belőle, mert az életemnél is többet jelent számomra. Volt már valaki ehhez nagyon hasonló helyzetben? Ti mit csináltatok akkor?