Jogosan esett ez rosszul a barátomtól?

Több mint másfél éve vagyunk együtt. Régen minden apróság miatt hisztiztem, majdnem szakított. Elhatároztam, hogy megváltozom, és sikerült. Egy normális barátnő lettem. Viszont figyeltem, hogy apróságok miatt ne hisztizzek...minek utána elkezdett néha megalázóan viselkedni velem, meg furcsán, de nem akartam hisztizni így sokáig tűrtem. Aztán megint kedves lett, és ezek váltakoztak.

Ma bementem a suliba, és nagyon rosszul voltam, kétszer majdnem elájultam, elsötétült előttem minden. A barátom végig mellettem állt, támogatott. Vigyázott rám.Eleinte úgy volt, hogy öt órája van, aztán haza kell mennei segíteni. Utána kiderült, hogy elmarad neki az utolsó, és ugyanakkor végzünk. Kérdeztem, hogy maradunk kettesben? De írta, hogy nem, mert segítenie kell. Utána úgy volt, hogy haza visznek kocsival, de ez változott és a barátommal tudtam volna félig hazam menni(arra fele kell mennie, mint nekem). Végül együtt elindultunk, aztán kérdezte, hogy akkor most haza visznek-e engem kocsival, és mondtam, hogy igen, de egy darabig együtt megyünk. Elis indultunk, aztán félúton mondta, hogy elmegy a busszal (nem akartalekésni a vonatot), és elrohant,felszállt a buszra, és ott hagyott.

Nekem ez azért esett rosszul, mert úgys arra mentem volna egy darabig, vagyis majdnem teljesen, és megse várt, hanem elrohant. pedig rosszul voltam, és mindenki azt mondja, hogy igazán elkísérhetett volna tovább is.