Szerintetek ez ideiglenes változás, vagy most már örökre ilyen marad?

Nagyon úgy tűnik, ez a viselkedés nem belülről jön, nem természetes neki. Mivel megjelent a vetélytárs, attól való FÉLELMÉBEN, hogy netán lelépsz, össze kapta magát. Nem mondom, hogy az emberek nem tudnak változni, de 99,99%, hogy egy idő után (ha a vetélytárs már odébbállt) terhessé fog válni számára a megjátszott énje és szépen lassan (jó esetben), vagy hirtelen visszaváltozik ugyan olyanná, aki előtte volt. Persze van egy csekély esély rá, hogy nem, de ez inkább a mesében van. Persze arra sincs garancia, hogy a másik srác, mindig olyan marad, mint most... A legjobb egy nem működő kapcsolatot úgy lezárni (így persze ideiglenesen nehezebb), hogy még nincs a képben egy új/másik. Lezárni azért, mert nem működik, nem jó, és nem azért, mert van máááásik. Ha később netán csalódnál az új srácban, ne az ugorjon be, hogy lám, miért is hagytam ott a régit, amikor éppen kezdte összeszedni magát! (Tudod, a cigány lova is épp akkor döglött meg, amikor már megszokta volna, hogy nem eszik.). Tehát, míg nem zárod le a régi kapcsolatot önmagadért, szerintem ne kezdj bele az újba, csak, ha már helyrebillentél és saját magadat tudod adni neki, nem pedig egy megbántott/megalázott/megunt/sárkánnyá vált nőt, aki félig még a régi kapcsolata sebeit nyalogatja.

Máskülönben pedig, ha igazán semmi komolyat nem akartok egymással az "újjal", csak flörtölgetni, az segítheti a "lábadozást".

A történet igen romantikus...)

Teszteld őket akkor párhuzamosan egy ideig!

Szeretnék neked egy nagyon egyszerű dolgot javasolni:

Figyeld meg a párod hogyan viselkedik a szüleivel (barátaival, rokonaival), hogyan beszél rólunk, amikor nem hallják! Így fog veled is bánni, rólad beszélni később! Figyelj és vond le a tanulságot!