Nem értem saját magam. Ötletek?

Igen, van ilyen. Nem minden fajta szerelem egyforma, bár vannak, akik ezt nem ismerik el, és nekik csak a lángolás jelenti a szerelmet. Ami többnyire idővel úgyis múlik vagy megszelídül.

Egyszer olvastam valahol "Van olyan szerelem is, ami egyszerűen csak csend." Szerintem ez nagyon szép. Létezik kiegyensúlyozott, nyugalmat adó szerelem, valami mély szeretet. Lehet, hogy az ember lánya néha hiányolja az érintésre lángolást, de szerintem van, amit meg ettől a másik fajta kapcsolattól kap meg, és az előzőtől nem.

Nem mondhatjuk meg, számodra ez szerelem-e, de van ilyen. Hogy neked az-e, arra rá fogsz jönni.

Ismerős probléma. Ugyanígy a nőcsábászokért vagyok/voltam oda, de mindig kiraktam őket, mielőtt én estem volna pofára. Utolsó barátom pedig olyan volt, mint a te barátod, néha alig vártam, hogy talizzunk, néha a hátam közepére sem kívánam. Soha nem volt semmi balhénk amúgy. A végén én szakítottam vele, nem tudtam megindokolni magamnak rendesen, ráuntam talán. Ha felmerül benned a kérdés, az már rég rossz, én egy évet húztam le így vele, és nem kellett volna. Mert ha néha bizonytalan vagy benne, akkor nem szereted, esetleg megszoktad, vagy csak jó érzés, hogy valaki szeret nagyon. Miután szakítottam a sráccal (ő 21), utána pár hétig nagyon rossz volt, néha hiányzott, de azóta eszembe sem jut, vagy ha igen, akkor sem azért, mert hiányzik.

18L