Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Aspergeres (autista) a fiúm, nagyon szeretem, de ez nem normális kapcsolat. Mit csináljak?
Hosszú leírás, bocs, nem tudom rövidebben: három éve ismerjük egymást, egyszer már szakítottam vele, akkor fél évig nem találkoztunk, aztán ő megkeresett, hogy kezdjük újból.
Akkor azért akartam befejezni, mert nekem nagyon kevés volt az, amennyit találkoztunk (a szakítás előtt már csak úgy havonta 1x). De neki elég volt ennyi, hetekig elvan magában, nem hiányzik neki a kapcsolat.
Ezt akkor megbeszéltem vele, meg is értette, hogy nekem így nem jó, sokkal többször szeretnék vele lenni, de nem tudott vagy nem akart rajta változtatni.
A féléves szünet alatt próbáltam őt elfelejteni, kerestem fiúkat, voltak futó kapcsolatok, de rengeteg minden van, ami sokkal jobb vele...
Miután újrakezdtük, nagyon odafigyelt rám, sokszor találkoztunk, szuper volt minden. Aztán teltek a hónapok, és most megint kezdünk ott tartani, hogy nem keres, nem találkozunk, most három hete nem láttam. Én persze mondom, hogy találkozzunk, de kibújik alóla, visszahúzódik. Ha nagyon erősködnék, akkor ráállna, de őszintén szólva nincs kedvem hozzá, hogy folyton én kezdeményezzek, ő meg csak beleegyezik.
Nem hiszem, hogy más csaja lenne, és azért lenne ez. Egyszerűen neki megerőltetés az, hogy rendszeresen találkozzunk, megerőltetés a "normális" kapcsolat.
Asszem ezt itt kell befejezni, de nagyon nehéz, tényleg szeretem, de ezt nem akarom tovább csinálni. Lehetne azt, hogy mellette "tartok" más fiúkat, hogy legalább a szex ne hiányozzon, és akkor ő is lehet a szeretők közül az egyik... Csak ez se könnyű, mert én nem szeretőnek akarnám őt, annál ez nekem sokkal komolyabb.
Aspergeresek vagy mások, ha van tanácsotok....
válasza:Lehet, hogy keményen fogalmaztam - bár a mondat első fele fölött úgy tűnik átsiklottál, pedig nem véletlenül van ott -, főleg hogy nem lebeszélni akarlak róla.
Belegondolva kevés lány tűrné el, ha a barátja 3 hétig felé sem akarna nézni, te meg megoldani szeretnéd a helyzetet.
Azt pedig eddig nem mondtad, hogy közös „kattantságotok” van.
Viszont továbbra sem gondolom, hogy ezt egy 28 éves nő hosszú távon bírná. Max úgy, ha van egy gyereked, komoly karriered, esélyed a következő olimpiára, és a párkapcsolat csak ezek után jön.
Ha akarod folytatni: javítsd meg, ha nem látsz jövőt lépj tovább, de jelenleg leginkább a saját időd vesztegeted.
Adam-ot pedig tényleg nézd meg.
válasza:Én egy picit az aspi-oldalt védeném... hosszú távon (!) egy párkapcsolatban sokkal többet számít a közös szellemi hullámhossz, a hétköznapi helyzetek kezelése mint a rózsaszín ködös lángolás. TUDOM, hogy nehéz!
Nekem is nehéz elviselni, hogy nem adhatok a saját gyerekemnek egy puszit, hogy a kapcsolatunknak mindig a praktikus és az intellektuális (és nem az érzelmi) vonatkozásait emeli ki. Egy nt-nek iszonyú nehéz elviselni az aspik (látszólagos) érzelemmentességét. (Amúgy vannak érzelmeik, csak a kimutatással vannak gondok...)
De ha ezen átlendülsz, és tolerálni tudod, akkor hosszú távon nagyon jól járhatsz. Én imádom az aspikat, a sajátos gondolkodásukat, humorukat, intellektusukat, a különlegességüket. :)
@Pavel: Igen, NT vagyok (illetve sose tűnt fel, hogy ne az lennék), a viszonylag érzelmesebb fajtából, ő meg masszívan AS. Nem is annyira vitatni akartam, amit írtál, hanem továbbgondolni.
Olvasgattam aspie-leírásokat, biztatót is, meg nagyon erősen figyelmeztetőt is. Úgyhogy régóta foglalkoztat, hogy könnyelműség-e azt gondolnom, hogy a közös érdeklődési körrel, meg azzal, amiket szeretek benne (az aspie-vonásokat is) hosszútávon elég lehet-e. Nem tudok rá választ adni most sem.
Egyébként nagyon köszönöm az eddigieket, sokat segítenek.
válasza:Ha nem cserebogarak, akkor: ő volt a srác, aki azt mondta, hogy gyere fel megnézni a bélyeggyűjteményem, és tényleg azzal nyűgözött le, hogy másfél órát beszél egy 1907ben hibásan nyomott ausztrál bélyegről?
Szóval mi a közös érdeklődésetek?
válasza:Pavel Proctor: ez egy remek hasonlat volt. :)
Engem is érdekel, hogy mi a speciális érdeklődés! ;)
(A biológiára azért tippeltem, mert elég gyakori. :) A lányomat nem lehet elrángatni az orvosi rendelőből, amíg ki nem tanulmányozta részletekbe menően a falra kitett anatómiai ábrákat (pl. az emésztőrendszer, szív- és érrendszer, légzőrendszer és hasonlók...) Semmi undor nincs benne, csakis a tudományos érdeklődés! :) )
válasza:Mondjak híres Aspengereseket? Einstein, Newton például.
Aspenger hasonló az autistához, ahogy leírták, csak enyhébb formában. Viszont minden Aspengeres közös vonása a csökkent érzelmi képesség. De most ne tömeggyilkosokra gondolj. Csak ugye az emberi érzelem nem leírható, nem fogalmazható meg könnyedén, hisz nagyon nagyon bonyolult dologról van szó. Ma nincs tudomány rá.
Aspengeresek érzelme viszont leírható, ahogy előttem le is írták. Szeretni szeretnek, de nem úgy, ahogy egy normális ember.
Mélynek tűnik a szeretet egyes emberek felé és az is. Ők szeretnek meg nem szeretnek. Viszont az emberi érzelem nem így működik. Aspengeresnek két dimenziós, egy ép, egészséges embernek viszont több ezer dimenziós az érzelmi világa.
De simán lehetsz vele boldog, ha annyira szereted. Csak ha már ezt is problémaként éled meg, akkor nehéz jövő elé nézel.
#28 Leírtam, hogy mit élek meg problémaként, és az egyelőre nem az érzelmi élet, hanem az, hogy ritkán találkozunk.
Az érzelmekkel vannak kétségeim, de el tudom képzelni, hogy kompromisszumokkal jó lehessen. A havonta egyszeri találkozás viszont ki van zárva, hogy működjön.
Erre kéne valami megoldást találni, amely megoldás a múltkor az volt, hogy ő újra akarta kezdeni, és ezért odafigyelt. De ezt én nem szeretném végtelen ciklusokban eljátszani, hogy időnként szakítunk, aztán újrakezdjük és akkor pár hónapig jó.
Egyelőre nem tudom, mit mondjak neki, ami ezt jól kezelné. Az eddig javasolt lehetőségek:
1. Csináljam úgy, hogy őbenne kialakuljon racionális alapon az igény, hogy normális gyakorisággal találkozzunk. Erre most nincs ötletem azon kívül, hogy elmondom neki, hogy így megint szakítani fogunk, és akkor lehet, hogy megint egy darabig odafigyel.
2. Alakítsak ki rutint arra, hogy mikor találkozunk, és ha ebbe belemegy (nem tudom, mit szólna), akkor beírhatom a naptáramba, hogy mondjuk "szerda: szex a fiúmmal". Ez így elsőre elég durván hangzik, mint megoldás.
válasza:Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!