Aspergeres (autista) a fiúm, nagyon szeretem, de ez nem normális kapcsolat. Mit csináljak?

Hosszú leírás, bocs, nem tudom rövidebben: három éve ismerjük egymást, egyszer már szakítottam vele, akkor fél évig nem találkoztunk, aztán ő megkeresett, hogy kezdjük újból.

Akkor azért akartam befejezni, mert nekem nagyon kevés volt az, amennyit találkoztunk (a szakítás előtt már csak úgy havonta 1x). De neki elég volt ennyi, hetekig elvan magában, nem hiányzik neki a kapcsolat.

Ezt akkor megbeszéltem vele, meg is értette, hogy nekem így nem jó, sokkal többször szeretnék vele lenni, de nem tudott vagy nem akart rajta változtatni.

A féléves szünet alatt próbáltam őt elfelejteni, kerestem fiúkat, voltak futó kapcsolatok, de rengeteg minden van, ami sokkal jobb vele...

Miután újrakezdtük, nagyon odafigyelt rám, sokszor találkoztunk, szuper volt minden. Aztán teltek a hónapok, és most megint kezdünk ott tartani, hogy nem keres, nem találkozunk, most három hete nem láttam. Én persze mondom, hogy találkozzunk, de kibújik alóla, visszahúzódik. Ha nagyon erősködnék, akkor ráállna, de őszintén szólva nincs kedvem hozzá, hogy folyton én kezdeményezzek, ő meg csak beleegyezik.

Nem hiszem, hogy más csaja lenne, és azért lenne ez. Egyszerűen neki megerőltetés az, hogy rendszeresen találkozzunk, megerőltetés a "normális" kapcsolat.

Asszem ezt itt kell befejezni, de nagyon nehéz, tényleg szeretem, de ezt nem akarom tovább csinálni. Lehetne azt, hogy mellette "tartok" más fiúkat, hogy legalább a szex ne hiányozzon, és akkor ő is lehet a szeretők közül az egyik... Csak ez se könnyű, mert én nem szeretőnek akarnám őt, annál ez nekem sokkal komolyabb.

Aspergeresek vagy mások, ha van tanácsotok....