Szeretnék továbblépni rajta. De félek. Szerintetek?

A barátommal pár hete szakítottunk, ő akart szakítani mert már nem szeretett, és egy másik lány is kilátásban volt neki (amit ügyesen eltitkolt). Így véget vetett a kapcsolatunknak. Én elfogadtam a döntését, tiszteletbe tartom, annak ellenére hogy borzasztóan fáj mert én nagyon szeretem őt. De ha menni akar, én nem állok az útjába, az csak rosszabb lenne mindkettőnknek.

Mostanra érzem azt, hogy képes lennék továbblépni és már képes vagyok más fiúkat is „figyelembe venni". (Eddig csak őt láttam magam előtt, sosem érdekelt más pasi) Tetszik is néhány, csak az a baj, hogy barátom haverja a kiszemeltem. Nem közeli barátok, inkább csak "haverok", szóval beszélőviszonyba van vele. Ez engem egy kicsit zavar, mert ha esetleg kialakulna valami több köztünk a másik sráccal, attól félek, a barátom irigységből belerontana a kapcsolatunkba (én simán kinézem belőle). Erre utaló jelek:

Úgy érzem, a barátom nem is biztos a szakításban, ő is nagyon elhamarkodott döntésnek tartja (hallottam közös barátoktól amit mondott), azt mondta elrontotta, nagyon bizonytalan most, ő sem tudja mit is akar. De már nem szeret, és ez biztos. Mikor találkozunk, folyton keresi a tekintetemet és mindig engem bámul, és azt akarja, hogy köszönőviszonyba legyünk legalább, meg jóba akar lenni velem, mert ő nem haragtartó. Persze én minél hamarabb el akarom felejteni, hogy az idő elrendezze a sebeket, amiket hagyott. Szóval én inkább nem erőltetnék semmiféle kommunikációt, mivel fájó szívvel hagyott magamra, nem barátként váltunk el. De így nagyon nehéz lesz felejteni, hogy jeleket kapok tőle. Nem tartjuk a kapcsolatot, egyikőnk sem keresi a másikat, talán ő azért mert a büszkesége miatt nem akar írni nekem, és azt hiszi haragszom rá, mert nem köszönök neki (és állítása szerint nekem kéne kezdeményezni a köszönést), sőt, rejtőzöm előle, hogy ne fájjon annyira a hiánya. Én pedig azért, mert inkább elfelejteném, mint sem hogy tartanám vele a kapcsolatot tovább is, úgy, hogy már csak szenvednék miatta, mert tudom hogy nem szeret, plusz azt is tudom, neki az a másik lány tetszik. De mégis minden közös barátunk olyan bizonytalannak látja, ő sem tudja mit akar igazából.

Mit tegyek ha mégis keresni fog, vagy egyáltalán keresni fog még? Ha igen, úgyis kedves leszek vele, mert szeretem nagyon, de tudom hogy csak hátráltat engem a továbblépésben. Szerintetek zavarni fogja az, ha később majd összejövök a másik sráccal?

18/L, 18/F

(Bocsi hogy hosszú lett, de köszönöm hogy elolvastad!)