Ti mit tennétek, ha kiderülne a szerelmetekről, hogy epilepsziás?

Természetesen benne lenne egy kis "félelem az ismeretlenről" de utána "járnék" a dolgoknak, olvasgatnék róla, stb..

Az érzéseim nem változnának, sőt..

És nagyon sokat jelentene az ezt nekem mesélné el, hiszen megbízik bennem, és tudatni szeretné velem.

Én csak pozitív dolgokat tudok erről mondani..

Lényegtelen. Ha megtanult vele élni akkor pont.

Engem egyáltalán nem érdekelne, hogy ilyen-olyan bajai vannak. Nem tudok megfogalmazni egyszerűbb példát, de a lényeg, nem éreznék se szánalmat, se sajnálatot, se semmit emiatt. Szóval nem változtatni semmin, max egy picit jobban félteném.

én epilepsziás vagyok, a párommal a neten ismerkedtünk meg, és amikor több alakult ki, mint barátság, és randizni hívott, én elmondtam neki őszintén a betegségemet

nem vagyok rohammentes, ezt is elmondtam neki, és belinkelte azt az oldalt, ahol mindent megtudhat a betegségről

rábíztam a döntést, kellek-e még neki így is

kellettem

már látott rohamozni, de mondhatom azt hogy még jobban szeret, félt, és nagyon harmonikus a kapcsolatunk, én viszontszeretem, mert ennyi törődést még senkitől nem kaptam

egyébként eljárunk mindenfelé, ha kedvünk tartja, kivéve a rohamot kiváltó helyekre, pl mozi, zenés szórakozóhely stb