Megcsalt a párom, nem szakítottam vele, mert borzasztóan szeretem. Mi tévő legyek?

ÉS a hűség nem egy érzés, hanem döntés kérdése. Ő döntött.

az élet nem ennyire fekete és fehér. Kiváncsi volnék a fentebb, nagyon határozottan válaszolók korára. 20 évesen még mindenki (nagy többség) élesen elutasítja, megbocsájthatatlannak tartja a hűtlenséget. Aztán az élet farag rajtu(n)k. Neked kell tudnod, mi a fontos. Az együtt eltöltött évek, az hogy egyébként hogy bánik veled, mennyire értitek meg egymást, közös értékrend, stb mind sokat számít. Ami a hűtlenségben sértő - megalázó - az az, hogy a partnered mást kívánt. Ez viszont évtizedek alatt minden kapcsolatban megtörténik, hogy kiéli - e a vágyát a másik vagy nem, az számomra már csak részletkérdés. Lehet verni a mellünket, hogy én bezzeg nem léptem félre, miközben a wc felett recskázva folyamatosan (vagy a partnerrel szexelve) elképzeli, milyen volna AZZAL a nővel - akihez talán csak azért nem került közel, mert esélye sincs rá. Szóval, én amondó vagyok, ne az szerint itélj, amit itt olvasol. 15 évvel ezelőtt megbocsájtottam - mikor kiderült hogy az illető kilengett. Nem bántam meg azóta sem. Aztán volt egy pasi, akit bár nagyon szerettem, még akkor lebukott mikor csak levelezgetett valakivel....Azóta is pedálozik, teper ezerrel, de remélem elég erős leszek nem második esélyt adni, mert rám hárítja a felelősséget, ugy viselkedik mint egy óvodás. És az elmult hónapokban néhányszor megbántott másképp is - tehát a tette azt jelzi számomr, hoyg nem becsül meg, hiába teper most a "megvonásos tünetek" miatt. Én amondó vagyok, hogy ilyen helyzetben neked kell döntened, nem másokra hallgatni, hiszen senki sem ismeri a történet egészét úgy, mint te. Az is benne van a pakliban, hogy rosszul döntünk, de akkor is , legyen az a Te döntésed...Bocs hogy hosszú voltam.