Betegesen féltékeny vagyok és minden butaságot beképzelek. Mit tegyek hogy megváltozzonak a gondolataim?

"beképzelem hogy öket jobban szereti meg majd elfog hagyni "

Ezt sosem képzeli be az ember, hanem ezt mindig megérzi, még akkor is ha rejti ezt a másik fél.

Tehát: egyedül az irigység az, ami nem megérzésből jön.

Fontos, hogy feltegyel magadnak par kerdest.

Mi az alapja a feltekenykedesednek?

Tettek mar veled olyat?

Te megtenned?

Vag csupan kevesnek erzed magad az elözö baratnöihez kepest?

Ha a pasid teged valasztott, akkor olyat lat benned, amiert erdemes veled lennie. Viszont nagyon megterheled parkapcsolatotokat a feltekenykedessel. Ha erezteted a paroddal, azt erzekeled vele, hogy nem bizol meg benne. Ez nagyon fajdalmas, ha nem adott ra okot!

Nehez megelölegezni a bizalmat, de egy parkapcsolat erröl szol. Hogy mit tehetsz? Ne erzekeltesd vele! Ha viszont az önertekeleseddel van gond, igyekezz az a lany lenni, aki jobb az összes eddiginel!

ma 10:56 irtózatosan nagy butaságot mond.

Általában a hisztis, gyermekies, érzelmileg éretlen lélek érzelmei ezek. Ezek a gondolatok, csakúgy, mint maga az önbizalomhiány is, a gyermeki féltékenységből, akaratérvényesítésből erednek.

Az ilyen érzelmek mögött szinte sosem áll a másik fél hűtlensége, de ha állna is, az önmagában még nem okozna féltékenységet. (Hiszen a megfelelő önbizalommal rendelkező ember az ilyen párból kiábrándul)

Zsák a foltját megtalálja: valószínűleg a párodnak sincs több önbecsülése, csak Ő más formában éli meg ezt.

A féltékenységnek van egy olyan tulajdonsága, hogy mindig az önbizalomhiányos, gyermeki lelkű emberekben jelenik meg, és az ilyen embereknek a párja is mindig alacsony önbecsülésű, egoista ember, csakúgy, mint a féltékenykedő. Ennélfogva, a pár féltékenysége sok esetben eléri burkolt célját: megtörténik a tényleges hűtlenség. A féltékenységnek, csakúgy, mint például a paranoid személyiségnek, mindig az a célja: az élet bírósága elé vinni az egoista én ügyét, ahol bebizonyítani, hogy az én a világ felett áll. A féltékenység is egyfajta paranoia, örökli annak jellemző tulajdonságait, és szinte mindig együtt jár más paranoiás viselkedéssel, és neurotikus jellemzőkkel.

A féltékenység tehát mindig egy személyiségzavar, aminek megjelenése és súlyosbodása a psziché folyamatos romlását, az egészséges ön- és világkép eltűnését jelezheti. Ezért a féltékenységgel érdemes lehet pszichológushoz fordulni. Ha a pszichológus alkalmi tanácsai hosszú távon nem jelentenek megoldást, akkor érdemes megfontolni a hosszabb távú terápiát. Súlyosabb esetben szoktak javasolni gyógyszeres kezelést is.

Ha barátod nem érezteti veled, hogy szeret, hogy te kellesz neki csakis, akkor miért vagy vele?

Ha nem érzed teljesnek a kapcsolatot, akkor miért vagy vele?

Ezeken gondolkozz el kérdező...

Ennek az oka a te onbizalomhianyod. Sportolj, csinalj kreativ dolgokat, probalj meg pozitivan gondolkozni, es tudatositsd magadban a jo tulajdonsagokat.

Kulonben a feltekenyseggeddel, es a problemaid kivetitesevel, csak azt ered el, hogy tenyleg senki nem tart majd ki melletted.

Én teljesen megértem a kérdezőt, én is hasonló cipőben vagyok/voltam... Én a párommal 9 hónapja vagyok együtt, tudom, hogy semmi értelme féltékenykednem, mert nem csal meg, okot sem ad rá, hogy ezt érezzem. Tudom, hogy nagyon szeret, de valamikor rám is rámtör, hogy volt neki barátnői, akiket ugyanígy szeretett mint engem , stb. Rossz érzéssel tölt el, sokszor van, hogy túlgondolom a dolgokat, és olyanokat látok bennük, amik nem igazak. Egyszer volt egy durva összeveszésünk, amikor majdnem szakítottunk. Mindkettőnknek iszonyatosan fájt ez az egész, és akkor jöttem rá, hogy ilyen hülyeségek miatt nem akarom elveszíteni! Minden kisebb hiszti, féltékenység egy újabb csepp a pohárba, ami egy idő után megtelik. Ha szereted a párod bízz benne, hiszen Veled van, Téged szeret!:)

19/N