Gáz, vagy elfogadható ez a helyzet? Mit kéne tennem? (Családdal kapcsolatos) Bővebben lent.

Szóval 4 hónapja vagyunk együtt a barátommal. Én 19 vagyok, most fogok érettségizni, ő lassan 20, most teszi le a szakmáját. Sajnos az én családi hátterem elég zűrös, kollégiumbon lakok, több száz km-re a szüleimtől, akikkel szinte nem is találkozom, csak évente 1-2 alkalommal. A barátom itt lakik a városban, ő a családjával. Mióta együtt vagyunk, szinte minden hétvégét ott töltök náluk, ami engem már nagyon zavar... Mert jó együtt lenni a barátommal, de félek, hogy a családját zavarom. Habár szerintem nagyon megkedveltek, az anyukája úgy kezel, mintha a gyereke lennék, nagyon segítőkész velem, bármi problémám van. Az apukája is bír, mindig viccelődik velem és nyüstől, hogy egyek már egy kis ezt-egy kis azt... A tesói idősebbek, nem otthon élnek, de hétvégente át szoktak jönni, velük is jól kijövök.

Az összképpel nincs baj, én magam egy elég csendes, visszahúzódó lány vagyok... Igazából elég szókimondó a család összes tagja, szóval ha bajuk lenne velem, már mondták volna. De számomra még is kellemetlen ez a helyzet. Nem akarom, hogy azt higgyék, hogy élősködni akarok. Mert nem akarok! Hogyan "hálálhatnám" meg a jószívűségüket? Mit illik ilyen helyzetben tenni/adni/mondani? Borzasztóan tanácstalan vagyok...