Nagyon nehezen jövök ki a párom másik kapcsolatából született gyermekével. Tudok tenni valamit, hogy javuljon a helyzet vagy fogadjam el, hogy soha nem leszünk jó (elfogadható) viszonyban?

Az egyetlen esélyed, hogy továbbra is kedves vagy vele, még ha Ő támad is, ami az otthoni (anyukája) oltogatás eredménye ellened. Sajnos rengeteg szülő csinálja ugyanezt, nem tudják érett felnőttként kezelni, hogy azért mert Ők nem tudnak együtt élni, nem kell a gyerek sorsát is megkeseríteni, hogy egymás ellen és azok új párjai ellen beszélnek.

A szeretet előbb utóbb meghozza gyümölcsét. A vitában pedig ne legyél partner. Nem kell őt körülajnározni, ajánl fel neki dolgokat, ha nem él vele, hagyni kell. Az anyja csak egy ideig fogja tudni befolyásolni.

3-as vagyok. Úgy látom a válaszolók sem érett felnőttként gondolkodnak! Nagy ugyanilyen az anya is.

Csak az a baj, hogy abba nem gondolnak bele, a gyerekkel szúrnak ki a legjobban.

Kedves kérdező, a fő probléma az, hogy amíg a kislányt az anyja ennyire ellened/ellenetek hangolja, nem igazán tudsz mit tenni azon kívül, hogy a viselkedése ellenére megértő vagy vele.

Amikor nagyobb lesz, majd talán átgondolja azokat, amiket az anyjától hallott, de persze sajnos erre nincs semmilyen garancia. Lehet, hogy mindig ilyen lesz, lehet, hogy megbánja a viselkedését.

Egyértelműen az anyja káros befolyása alatt áll, de egy kisgyereket nem lehet örökké félrevezetni. Ha azt látja rajtad, hogy te őszinte szeretettel viszonyulsz hozzá, akkor egy idő után felteszi magában a kérdést: "Vajon tényleg annyira rossz ez az ember, mint amilyennek anya leírta?"

Nem szabad ilyenkor megvédened a saját álláspontodat védened a kislány véleményével szemben(nem az én hibám, az anyád volt kibírhatatlan), és nem szabad eljátszanod a második anyukát. Bőven elegendő, ha megpróbálsz a barátja lenni, de nem minden áron. Tölt vele időt ha hajlandó, de ne szervezz konkrét programokat. Beszélgess vele, még ha csak pár szót is, mutasd meg neki hogy őszintén érdeklődsz iránta. Ez hosszú folyamat.

Komolyan nem értem egyesek hol látják a kérdésben a rosszindulatot...

Én úgy gondolom,próbálj kedves lenni a kislánnyal,de tényleg ne viselkedj úgy mint ha a 2. anyja lennél. De ha nálatok van akkor fektess le néhány szabályt,ezek ugyan azok legyenek amik érvényesek a te gyerekeidre is. Szerintem fontos h se a kislány se a saját gyerekek ne lássák azt h vkivel is kivételezés van.

1. A párod beszéljen a gyerekével, és igazitsa ki, amit az anyja mond rólad/rólatok - mármint hogy nem miattad nincsenek együtt a szülei.

2. Szintén neki kellene elmondania a gyereknek, hogy milyen alapszabályokat kell nálatok betartania: szeretni nem kell téged meg a féltestvéreit, udvariasnak lenni viszont igen.

3. Te is maradj higgadt, kedves, és beszélj a saját gyerekeiddel, hogy ök is fogadják el a kislányt. (Mert lehet, hogy a gyerekek harca egymás ellen igen sokat ront a beilleszkedésen)