Tényleg igaz, hogy "egyszer mindenkinek eljön"? Várjak még?

Már kezd kicsit idegesíteni a helyzetem, ugyanis érettségi előtt állva már csak én vagyok az egyetlen az osztályban, akinek nem volt még barátja soha... Ráadásul majdnem az egyetlen szűz is.

Sokat panaszkodom emiatt, amikor már megint arra terelik a szót, hogy ki hogy csinálja, meg ilyenek, mert engem már iszonyúan zavar ez... Ilyenkor meg mindig csak azt a választ kapom, hogy ne aggódjak egyszer nekem is eljön az "igazi"...

Hát, nem tudom, igazából 20 év alatt már rohadtul eljöhetett volna, nem tudom, bennem van-e a hiba, de én képtelen vagyok tovább várni erre. Sajnos nem vagyok az a fajta aki leugrik egy diszkóba és nyalakodik minden második idegennel, ezért a kicsapongás is kizárva...

Sajnos nem most kéne ezzel foglalkoznom, közeledik az érettségi, de kb. mindenben csak farkakat látok :D (vicces, de sajnos igaz, és már nagyon zavaró)

Próbáljak meg nem foglalkozni ezzel, és inkább "várjak"? Vagy ne adjam fel, hátha mégis eljön, és akkor már könnyebb lesz?

Vagy kössem fel magam? :'D

Frusztrált 19L