Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.
Milyen nők találnak olyan párt, aki mindenben szó nélkül támogatja, vagy eltartja őket? És mi az oka annak, ha valakitől mindent sajnálnak?
Mielőtt kapnám az oltogatásokat, hogy eltartók keresek:
Velem gyerek korom óta kicseszett az élet.Az apám kiskoromban elhagyott minket. Otthagyott egy ártatlan , gondoskodásra szoruló gyereket, aki semmiről sem tehet.Ezután már csak az új családjával foglalkozott, én se érzelmileg, se anyagilag nem kaptam tőle támogatást.
Anyám elég egyszerű körülmények között nevelt fel, neki is sokszor nem volt rám pénze, ideje.Felnőttként szóban is nem egyszer kifejezte, hogy én nyűg voltam neki, meg milyen sokba került a felnevelésem, tehát ő is csak sajnált tőlem mindent.Amit adott, azt inkább csak kényszerből, kötelesség tudatból.
Aztán a férjemmel is ráfaragtam, sokáig jóembernek hittem, amíg ki nem derült, hogy ő az, aki lopkodja a pénzemet és egyéb értékeimet, természetesen elváltam tőle.
Miért van az, hogy tőlem mindig csak vártak az emberek, de mikor engem kellene segíteni, akkor nincsenek sehol?Mivel érdemeltem ezt ki gyerekkoromtól kezdve??Vagy ez valami családi vonás, úgy értem a kezdeti családi minta ismétlődik?A szüleim nem akartak igazán segíteni, ezért vagyok teher másnak is?Vagy csak "véletlen"?
Minden esetre a dolgok odáig vezettek, hogy bár sosem voltam naiv, most már totál bizalmatlan és negatív vagyok
mindenkivel szemben.A szerelmekben csalódtam, azt már épp ezért nem is akarok, viszont nem akarok egyedül küszködni, mint anyám, tehát társat keresek, olyat szeretnék, akitől végre megkapnám azt a minden értelemben vett biztonságos hátteret, amire mindig vágytam, természetesen korrekt társa lennék, anyagilag nem tudnám viszont segíteni, de hűséges, kedves társa lennék, bár szerelmes nem akarok lenni, csak társ.
Látom, hogy vannak nők, akik idősebbek is és kevésbé szépek mint én, nem tudom, mi erényük lehet, de találtak társat, aki agyon ajnározza őket, nekik dolgozni sem kell.Nem egy ilyet ismerek.Vajon hogy szereznek ilyen társat?Mi fogja meg bennük a férfiakat?
Én itt vagyok fiatal, szép nőként és egyenlőre csak olyanokkal találkoztam, akik csak kapni akartak valamilyen formában,a viszonzásról azonban nem nagyon hallottak.
Nem tudom, miben lehet a hiba.Talán kívülállóként jobban meg tudnátok tippelni.
"Látom, hogy vannak nők, akik idősebbek is és kevésbé szépek mint én, nem tudom, mi erényük lehet, de találtak társat, aki agyon ajnározza őket, nekik dolgozni sem kell.Nem egy ilyet ismerek.Vajon hogy szereznek ilyen társat?Mi fogja meg bennük a férfiakat?"
Gyomorforgató a felfogásod. Miért nem használod ki a fene nagy szépségedet, és fiatalságodat? Rengeteg jómódú férfi várja nagy szeretettel, és nagy pénztárcával a hozzád hasonlóakat!
Az eszedbe sem jutott, hogy nem a pénzért kellene valakihez kapcsolódni? Te nem tudod, mi az a kölcsönös szimpátia, tisztelet, stb? Ezek számodra ismeretlen szavak?
Ha létezik sors, karma, vagy akármilyen felsőbb hatalom, itt lenne rá a magyarázat, hogy miért nem kapsz olyan dolgokat az élettől, amiket akarsz. Tökéletesen megérdemled, hogy egyedül vagy, remélem, mindig is egyedül leszel.
"okos nő nem szorul rá arra, hogy ajnározzák és eltartsák."
De akkor miben nyilvánul meg a szeretet?Vagy az okosoknak és önállóaknak arra nincs szükségük?
"Szep talbol jollakni nem lehet!" Ez egy nagyon jo mondas, mivel nem a kulso az, ami hat a masikra, hanem a belso szepseg, ertek a fontos!
Hiba az, hogy eltartora vagysz, nem az oszinte erzelmekre, s eppen ezert nem talalod meg a tarsadat sem, mivel benned irigyseg van, igy onzo modon az erdek vezerel, sajnalod onmagad. Bizzal onmagadban, soha ne erdekbol valasz tarsat, s tanulj meg onmagdra szamitani anyagilag, ne a masiktol fuggj, igy lesz tartasod is, ami nagyon fontos minden ember szamara. EGy no soha ne akarja a hazi cica szerepet felvallalni, legyen belso erteke, szepsege, s legyen hatarozott!
10:55
Mondasz valamit...Erre eddig nem gondoltam, mert inkább gyanakvó és temperamentumos embernek éreztem magam, abszolút nem jutott eszembe, hogy áldozattípust láthatnának benne.Persze kedves, tapintatos vagyok másokkal (amíg ők is azok), de ez még szerintem nem nyusziság.Rámszállni meg eleve nehéz, mert nagyon kevés embert engedek közel magamhoz és igen sok idő eltelik, mire valakit a bizalmamba fogadok egyáltalán.
Egyébként azt észrevettem, hogy a legtöbb nő, akiinek ilyen gáláns , gondoskodó párja van(ismerek pár ilyet), nem becsülik meg!Fűvel-fával csalják a férfit, stb...az meg mintha észre sem venné, csak tűr és a fenekét is kinyalná a nőnek, aki meg sem érdemli.
De én már fentebb írtam, hogy nem lennék ilyen hálátlan, szóval nem tudom,. egyesek mit hőbörögnek, hogy gusztustalan a felfogásom??mindenki azt visz a kapcsolatba, amit tud, mi ebben a rossz?Ha a párom csak hűséget, kedvességet vár én pedig anyagi és érzelmi biztonságot cserébe, akkor ebben mi a rossz?!
Vannak belső értékeim, de ezidáig nem érdekelte ez hosszú távon a kutyát sem, nem becsülték meg ami bennem van.Nem fogok életem végéig feleslegesen bizonygatni senkinek.
Másrészt, amint már utaltam rá, voltak kapcsolataim, amik szerelmen alapultak, pár éve még egyáltalán nem érdekeltek az anyagiak, őszinte romantikus kapcsolatot akartam, de ezek mind csalódással végződtek.Nos, ebből nekem többször nem kell, úgy döntöttem megpróbálok másra építeni a következő kapcsolatomban.Nem azt mondom, hogy a jövendő páromat nem szeretném, csak azt, hogy nem szerelemmel akarom szeretni, inkább barátságot, tiszteletet éreznék iránta.Ez amúgy is jobban összetarthat egy kapcsolatot, mint a nagy szerelem, ami pár év alatt , vagy hamarabb úgyis elmúlik, aztán csak marják egymást.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!