Nektek mi a véleményetek az eljegyezéről? Írnátok szrotikat, hogy hogyan jegyzett el a barátotok és hány év után? Milyen érzés volt számotokra amikor megtudtátok?

figyu! nem bántásból, csak azért, hogy sok választ és történetet kapj:) van egy külön kategória erre -> Csalási Kapcsolatok - Eljegyzés

tényleg nem bántásból, de ott sokkal többen válaszolnának és eleve vannak ilyen kérdések. nem biztos, hogy ebben a kategóriában sok sztorira számíthatsz

Remélem nem baj, hogy csak az elsőre válaszolok.

Személy szerint, mivel nem szeretnék házasodni, az eljegyzést szintén feleslegesnek tartom.

Viszont egyszer, még kisdiák koromban, osztálykiránduláson láttam egy párt, akik egy híres-neves vár előtt jegyezték el egymást. A lány nagyon meglepődött, de persze örült is. Mi, a gyereksereg meg szájtátva álltunk előttük, utána mindenki tapsolt meg ungrándozott. Nagyon megható pillanat volt. :)

19 voltam, mikor megkérte a férjem a kezemet. Gyűrűvel egy nagy vörös rózsacsokor kíséretében. Akkor voltam végzős az érettségi utáni szakképző évfolyamon. Mikor vége lett a sulinak, akkor tartottuk meg szűk családi körben háznál az eljegyzést. Másfél éve voltunk akkor együtt. Nagyon örültem, mert nagyon jól megvoltunk, imádtuk egymást és tényleg úgy éreztük, hogy együtt fogjuk leélni az életünket. Azóta már eltelt néhány év, össze is házasodtunk és már gyerekünk is van.

Én azt gondolom, aki tartja a hagyományokat, aki házasságpárti, aki akar eljegyzést is, az miért ne tarthatna?

Személy szerint, magát az eljegyzést, ahogy tartják, azt hülyeségnek tartom, ez két emberre vonatkozik, kérje meg a férfi a párja kezét oké, de miért kéne ahhoz akármilyen (szűkebb, vagy nagyobb) csinnadratta. Nekem pölö semmi romantika nem volt, összevesztünk, és akkor rám nézett és mondta, hogy nem akar elveszíteni, meg neki rossz ez az egész, hogy veszekszünk és egyszer megkérdezte, de a szándék már benne volt régóta, még nem voltunk egy évesek se, sokszor beszélt már erről, de nem volt gyűrű nem is kell, mondtam neki, hogy majd ha úgy alakul a helyzetünk, hogy össze tudunk házasodni, akkor költünk erre, addig felesleges, azért, hogy ott legyen a gyűrű az ujjadon. Én amúgy se vagyok nagyon ékszeres. Sőt még a családnak se mondtuk el, megbeszéltük, hogy ha majd úgy gondoljuk hogy össze tudunk normálisan házasodni, akkor majd közöljük.

Mondanék példát, rokon pár hónap után felcsinálta a barátnőjét és ezért elvette, szerintem ez is csúnya, hogy csak a gyerek miatt, de azóta is együtt vannak, azt mondta, ha nincs baba akkor is el vette volna, csak ráhúzott volna pár évet még. Szolid eljegyzés és esküvő volt csak.

Ismerősnek megkérték a kezét, és ő maga csalta meg a pasiját.

Egy másik rokonomat hatalmas fényűző eljegyzés és esküvő után és gyerek után a saját ágyában csalta meg a férje, a legjobb barátnőjével.

Ebből az egészből csak azt akarom kihúzni, lehet akármilyen romantikus, hatalmas, gyönyörű esküvő/ eljegyzés, attól, hogy van gyűrű az ujjatokon nem biztos, hogy együtt maradtok, de gyűrű nélkül lehet örökké, és fordítva. Egy ékszer semmit sem befolyásol. Szerintem az eljegyzés inkább maradjon két ember dolga, beszéljék meg, hogy legyen, hogy tervezik egymással, mit akarnak, 2-3-5-15 év múlva, mindent vegyenek latba. Szerintem ha ezen gondolkodol, egyszerűen csak ketten, akár otthon, vagy elviszed egy szép helyre és megkérdezed, utána megbeszélitek.

Az biztos, hogy nagyon jó érzés, de lehet akármilyen szűk családi, az úgyis az ajándékokról szól meg a kajálásról, piálásról. Ha meg megkéred a kezét, akkor az az eljegyzés nem amikor megülitek a vacsit... :)

Nővéremék is így tettek, párja megkérte a kezét, utána kicsivel hoztak egy pezsgőt egyszerű vacsoránál mondták, hogy eljegyezték egymást és kész.

Ha valami nagy durranást akarsz, nézz körbe youtub-on!! Nagyon jó és ötletes dolgok vannak rajta! :)