Ennyire nincs szerencsém? \részletek lent/

Egy ideje már egyedül vagyok. Bevallom roppantul élvezem/élveztem a szabadságot. Mégis kezdek már magányos lenni és vágyom már, hogy legyen valaki mellettem.

Nem erőltetem, mert abból jó semmi nem sül ki. Egy valamit azonban nem értek. Férfiak többségének tetszem. Mikor belépek valahova, vagy a utcán sétálok, szórakozóhelyre megyek akkor meg bámulnak. Ami jól esik, sokan mondták már, hogy nagyon szép vagyok. Minden bizonnyal akkor nem azért néznek és dicsérnek itt ott, mert valami hülyeség a homlokomra lehet írva. Már én is elhittem, hogy a külsőmmel probléma nincs. Ápolom is, hogy maradjon is így. Nem vagyok beképzelt, teljesen normális életvitelű barátkozós megértő nő vagyok.

A problémám, hogy akik általában nyitnak felém azok nekem nem tetszenek. Nem azt mondom, hogy magas elvárásaim vannak, mert nem csak éppen hiányzik belőlük az ami engem megfogna. Mikor nekem tetszik valaki akkor 10-ből 10 vissza utasítást kapok. Rossz helyen keresgélek? Egyszerűen csak pont olyanokat fogok ki akiknek pont nem én vagyok az ideálja? Megijednek a férfiak tőlem, mert az arcomra ül az, hogy tetszik?

Kíváncsi lennék tapasztalatokra, véleményekre, esetleg valami tanácsra, hogy mi történhet velem? Mit csinálok rosszul? Szerintetek??? Már elkeserítő a helyzet... :/