Kezdőoldal » Felnőtt párkapcsolatok » Párkapcsolati problémák » Tényleg nem igénylik már a...

Figyelem! A Felnőtt párkapcsolatok kategória kérdései kizárólag felnőtt látogatóinknak szólnak!
Amennyiben még nem vagy 18 éves, a böngésződ Vissza gombja segítségével hagyd el az oldalt.

Tényleg nem igénylik már a fiatal nők (~20) a romantikát?

Figyelt kérdés

Itt vagyok huszonévesen, legszebb éveimnek kellene lenniük, gondom nincs semmire, egészséges vagyok, van egy jó perspektívám az életre. De... párkapcsolati szempontból egy tragédia az életem.

Lehetséges, hogy rossz helyen keresek, vagy egyszerűen mindig melléfogok, de képtelen vagyok olyan lányt találni, aki úgy szeretne mint amennyire én tudom szeretni őt. Eleinte még el vannak olvadva és örülnek hogy ekkora szívvel szeretem őket, de később mégis elhagynak. Legtöbben azt mondják, meg vannak ijedve, nem mernek tartósan benne maradni egy ilyen kapcsolatban. Aztán van aki még csak az indokot sem mondja el.

De miért van az, hogy nem akarják elfogadni a szeretet? Ekkora baj, hogy szépen beszélek velük, hogy udvarias vagyok, hogy figyelmes vagyok, hogy már a találkozás előtt azon gondolkozom, vajon mennyire fáradt és vegyek-e neki valami apróságot? Miért baj ez? Még csak unalmasnak sem gondolom magam, bármiről tudok beszélgetni. Se csúnya nem vagyok, nincsenek csajozási gondjaim.

De miért látom azt, hogy azok akik úgy beszélnek egymással mint sokan a kutyájukkal, együtt vannak évekig, én meg pár hét, pár hónap után lapátra kerülök, mert megijednek. Ennyire nincs szükség tényleg arra, hogy normálisan, kulturáltan bánjunk egymással? Vagy ennyire érzéketlenül szállnak be sokan egy kapcsolatba? Én nem is értem akkor minek akar velem járni valaki, ha igazából nem is szeret. Nekem sosem volt még olyan barátnőm, akitől úgy kérdeztem meg hogy együtt vagyunk-e, hogy nem szerettem. Ezért vannak a randik, hogy ez mind kiderüljön. Ekkora baj lenne, ha tudok, tudunk szeretni? Mert sajnos nem csak én állok szemben ezzel a problémával.

Elkeserítő számomra nagyon és hiába bármi más siker az életben, ha emiatt belül boldogtalanul telnek el a napok.


(Nem általánosítani szeretnék, ne értsetek félre, de eddig ez a szomorú tapasztalatom. És bocs ha hosszú lett.)


2012. dec. 7. 03:43
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:
Ha sütsz neki valamit az ugyanaz mintha vennél neki valamit...Nem érted miről beszélek. Az a lényeg, hogy egy kezdődő valamiben minek teszel neki szívességeket? Miért érzed magad kevesebbnek? Mert az tesz indokolatlanul szívességet aki kevesebbnek érzi magát. És aki kevesebbnek érzi magát az nem vonzó. Pont ez látszik rajtad, hogy magad fölé helyezed őket, amiért nem jön össze. De kötöd az ebet a karóhoz. Hát jó:D 24F
2012. dec. 7. 08:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 anonim ***** válasza:
Részben igaz amit mond a 11-es, részben nem :)
2012. dec. 7. 08:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 A kérdező kommentje:
Igazából nem értem, hogy függ össze a szívességtevés és hogy kevesebbnek érzem-e magam :) Szívességet rengeteget teszünk embereknek és nem azért mert kevesebbek vagyunk, hanem mert kedveljük és segítőkészek, figyelmesek vagyunk velük. Sőt, sokszor olyannak is teszünk, akit esetleg nem annyira kedvelünk, de pl. hogy a munkahelye megmaradjon, vagy ne bukjon el egy vizsgán, ezért segítünk neki. Én egyáltalán nem érzem kerülendőnek, hogy egy leendő vagy meglévő társnak valamivel kedveskedni lehessen.
2012. dec. 7. 08:50
 14/28 anonim ***** válasza:
Érdekes, hogy én is szoktam csokikat,sütiket,söröket osztogatni, meghívni...stb. De mégsem néznek kevesebbnek. Mer én közben eszméletlen magabiztos és lehengerlő vagyok. Hatalmas az arcom. És még udvarias is vagyok, humorospersze közbe laza, és úgy hívom meg a csajokat, hogy egyszerűen nem tudnak nemet mondani. Nem az számít, hogy most veszel e neki bármit is vagy sem, lényeg inkább abban rejlik, h mennyire vagy magabiztos!
2012. dec. 7. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/28 anonim ***** válasza:
Én csak a gyakorlatból indultam ki. Ha így gondolod, akkor ne változtass ezen a szokásodon, csak jelzem, hogy biztosra tudom, hogy ez egyeseket taszít és meg is értem miért. Gondolj bele, randizol valakivel és visz ajándékokat, és mondhat bárki bármit szerintem ez azt mutatja, hogy nem elég biztos magában, szükségét érzi, hogy hozzáadjon saját magához. Na de nem akarok szófosó lenni:D Mindenki tegye amit akar, csak ne lepődj meg ha ez bizonyos lányokat elijeszt, hozzáteszem, megértem őket, engem is elijesztene. Ők egy magabiztos férfit szeretnének akinek a jelenléte elég a vonzalomhoz, az ajándék, figyelmeskedés rögtön az elején illúzióromboló tud lenni, de mint mondtam mindenki úgy csinálja tőlem ahogy akarja. De mint látszik nem nekem vannak gondjaim csajozás terén. 24F
2012. dec. 7. 08:56
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 A kérdező kommentje:

Nekem sem a csajozás a problémám, szerezni nem jelent gondot. Sokkal inkább hosszú távon vannak gondjaim, ahogy a kifejtésben is írtam.

De, hogy lásd értékelem az érveidet, kipróbálom ez a módszer sikerre vezet-e, hogy a figyelmességet kilövöm az egyenletből.

2012. dec. 7. 09:00
 17/28 anonim ***** válasza:
A 24 éves sráccal többnyire egyetértek . Amikor állandóan a másiknak akarjuk bizonygatnia szeretetünket, folyamatosan ajándékokkal halmozzuk el, lehet, hogy nem is éppen a szeretet mozgat minket, hanem a bizonytalanságunk. Ez a szeretet több esetben nem az adott emberre irányul. Igazából mindegy ki az, csak hogy szeressek valakit, mert ezáltal többnek érzem magam. Jót teszek valakivel és máris boldogabb vagyok. De közben ott van, hogy mégsem vagyok az. Pótcselekvés csupán. Hiszen valójában magamat szorítom háttérbe és az én igényeimet. Nem azzal foglalkozok, hogy nekem mi a jó, hanem állandóan azzal, hogy jajjjj….mivel tehetném ŐT boldogabbá. Szóval a 24 éves srác elmélete bár egyesek számára érzéketlennek tűnhet, de van igazság alapja (hozzáteszem, hogy szerintem). Egy kapcsolatban egyensúly kell. Ha most én mindent megteszek a másikért, állandóan figyelmes vagyok vele, akkor mit érez a másik…. megmondom: Azt, hogy adós. Ő nem tud annyit adni és végül rossz érzése lesz, hogy én mindent megtettem, de ő ezt nem tudja viszonozni. Minden nap lelkiismeret-furdalással ébred, hogy látja a másik mennyire „szereti”, ő pedig ezzel már nem tud mit kezdeni. Így természetes, hogy kilép. Én a helyedben pillanatnyilag nem a csajozással foglalkoznék, hanem magammal. Hogy végre szeresd és elfogadd magad! Érezd egyedül is jól magad! S ha már te egyensúlyban vagy, akkor a kapcsolataid is abban lesznek. Ajánlok két könyvet: Csernusnak a Nő című és Debra L. Reble: Párkapcsolat szívvel-lélekkel című könyvét. Lehet, hogy így csajosnak tűnnek a címük alapján, de tényleg megéri elolvasni.
2012. dec. 7. 10:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 A kérdező kommentje:

Én nem azért voltam egyik barátnőmmel se, hogy ne egyedül legyek. Azért voltam velük, mert szerettem őket. Voltam randizni mostanában is többször és volt is aki külsőre igencsak tetszett, de semmit nem éreztem iránta és nem is lett végül semmi, hiába keresett később. És én tényleg nem arra hegyezem ki a kapcsolataimat, hogy magamat háttérbe szorítva csak a másik boldogságára figyelek. Én attól is boldog leszek, ha látom jót teszek neki és ennek örül. Ebből a kis csokis figyelmességből nagyon el lett sarkítva a történet.

Az írásod második fele viszont sok igazságot tartalmaz. Legutóbb sajnos pont emiatt lett vége. Csak azt nem értettem akkor sem, mikor kérdeztem tőle, ez a törődés, ez a gondoskodás hiányzott-e már neki, miért bólogatott a fejével miközben átöleltük egymást és szorított magához, majd mikor szakított velem és elmondta, ő nem tud egyelőre így érezni, miért nem adta ennek valami jelét. Tényleg úgy voltunk együtt mindvégig, hogy csak azt sugározta ki mennyire boldog velem. Aztán hirtelen szakít.

2012. dec. 7. 10:28
 19/28 anonim ***** válasza:
Nem a csoki itt a lényeg, hanem, hogy mi vezérli a csoki adását, pontosan az amit az utánam író leírt:) Mert az ami ezt vezértli, ez a hozzáállás, kisugárzás kihat mindenre. 24F
2012. dec. 7. 12:02
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 A kérdező kommentje:
Az vezérelte a csoki adását, hogy tudtam egész délután suliban volt, elfáradt, nem evett és még eltölt velem órákat, de beülni nem fogunk sehova kajálni, mert más program volt. :)
2012. dec. 7. 12:22
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:





Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!