Anyámnak, hogy mondjam el a másságom? Nem képes elfogadni.

Sziasztok!

Mezőgazdasággal foglalkozunk, apa , anya és én.

Egyedüli gyerek vagyok testvérem nincs de még unokatestvérem sincs.

Eddig mindegyik párom tanyáról származott.

De tényleg nagyon szép és dolgos lányok laknak arra , én is arra szoktam járni traktorral,barátnőzni, barátkozni. Na a lényeg anyám azt hiszi ,hogy csak a pénzem miatt vannak velem, meg ,hogy felszántok nekik, ezek a lányok tényleg tudnak dolgozni, meg minden ,de anyám azt mondta ,hogy ha az egyiket elveszem , akkor ott fog hagyni. Meg anyám másik baja ,hogy ezek a lányok szegények, de uram bocsánat, de én nem pénzért házasodok, hanem azért mert a másikat szeretem, és dolgozik nekem. Na itt a fontos, hogy dolgozik és nem lumpol. Főleg úgy mondja anyám mintha milliárdosok lennénk ,de ne mi se vagyunk gazdagok, sőt szegények vagyunk. Erre anyám rávágja ,hogy lehet ,hogy dolgozik a nagy istállónkban ,de majd nem fog.

Ezért apám tudja ezt és elfogadja, toleráns ő. De anyám nem hisz a toleranciában,hanem nagyon szigorú.

Attól ,hogy valaki más el kellene fogadni.

Attól ,hogy valaki más attól miért kell egyből elítélni?