Szerintetek valaki képes változni? Mondjuk a féltékenység terén?

persze.

ha olyan partnered van,akire nem kell folyamatosan ügyelni,hogy már megint mit csinál.

Igen, képes. Ha már konkrétan a féltékenység a téma, akkor ott ugye önbizalomhiány, kishitűség van a dolog mögött, amin mindenképpen lehet változtatni. Ezt megteheted egyedül, de ha nem jutsz egyről a kettőre magad, akkor akár szakember (pszichológus) is segíthet. Akkor is magad változtatsz, a pszi csak segít, méghozzá abban, hogy jól irányzott kérdésekkel kideríthessétek, honnan ered a kishitűséged és az (ön)bizalom hiányának forrása.

"persze.

ha olyan partnered van,akire nem kell folyamatosan ügyelni,hogy már megint mit csinál." - írta A Kedves Ember.

Ebben is van igazság, csak éppen annyit tennék hozzá, hogy a valódi probléma forrása mindig magunkban keresendő. Egyes-egyedül rajtad áll, adsz-e bizalmat a másiknak. Ha az illető ezt valahogy eljátssza, ugyanúgy rajtad áll, adsz-e neki és magadnak! esélyt arra, hogy visszaszerezhesse a bizalmadat, vagy sem. Ha esélyt adsz, akkor nem kételked(het)sz felőle a továbbiakban. Ha nem adsz esélyt, akkor pedig pá-pát intesz az illetőnek és nem raboljátok egymás idejét.

Jellemző az önbizalomhiányos emberekre, hogy látszólag esélyt adnak, nem tudnak véget vetni a kapcsolatnak, valójában viszont egyáltalán nem bíznak a partnerükben. A Kedves Ember szavaival élve folyamatosan kényszert éreznek arra, hogy ügyeljenek, már megint mit csinál a másik.

Itt nincs bizalom, csak látszólag, de valamiért mégse képesek hátat fordítani a kapcsolatnak, egyszerűen függnek tőle.

Akinek helyén van az önbecsülése, az tudja, hogy ő a "főnök" a saját lelkivilágában, egyedül csak rajta áll, hogy hogyan érez az adott emberrel kapcsolatban.

Akinek nincs, az látszólag bízik csak, valójában retteg. Ha pedig valamilyen oknál fogva véget ér az a kapcsolat, előfordul, hogy a következő kapcsolatát sem képes elvonatkoztatni az előzőtől, amiben csalódott.

Mondanom sem kell, hogy ez mennyire romboló hatású nemcsak rá, hanem arra az illetőre is, aki semmivel sem érdemelte ki, hogy ne bízzanak benne.

4. hozzászóló vagyok megint.

Egyáltalán nem feleslegesen változtál. Akkor se, ha annak az illetőnek nem volt már hozzá türelme és nem tartott ki melletted. Gondolj arra, hogy elveszített egy értékes embert - Téged.

Te csak nyersz azzal, hogy kezded egyre jobban értékelni magad. Ha nem nála hasznosítod mindezt, akkor másnál.

Tudom hogy fáj, elhiszem, nekem is fájna. De azért írtam le ezeket, hátha kapsz belőlük valami pozitívat, hátha segít egy kicsit, hogy ne érezd hiábavalónak az erőfeszítéseidet.

Ahogy leírtad, milyen volt az életed, szinte biztos vagyok benne, hogy ezért lettél féltékenységre hajlamos. Hiszen mindenért küzdened kellett (te írtad), kevés jó dolgot kaptál, mindig utolsó vagy ki tudja hányadik voltál a sorban. Gondolom mindig azt nyomták beléd, hogy nem vagy érdemes a jóra. De ezt te tudod a legjobban.

Ezekről te nem tehetsz, de tehetsz ellene (és teszel is, úgyhogy le a kalappal előtted!), hogy a jövőben ne így legyen. Neked is jár a jó. Ugyanúgy érdemes vagy rá, mint bárki más.

Aki pedig nem kíváncsi rád, az nem is érdemel meg téged. Még akkor se, ha most ez fájdalmas neked.