Én vagyok az egyetlen nő, aki 3 hónap házasság után szerelemre, szenvedélyre, odafigyelésre vágyik?

Tévedsz kedves előző!

Ez nem naivitás, hanem egy embertípust tükröz!

Mire rájöttem erre, 36 éves lettem.

Túl az első házasságomon ami 13évig tartott, és az utolsó 10évem így zajlott ahogy a kérdezőé.

Hatalmas erő kellett hozzá, hogy kilépjek, de megtettem.

A második házasságom de'javu, 4éve vagyunk együtt, és 1éve házasok vagyunk. Rosszul érzem magam benne, pontosan úgy ahogy a kérdező leírta. Rájöttem mi a probléma, ez az élezvitel egy embertípust jellemez, ezért ha megtalálom azt aki ugyan ilyen kilépek.

És íme: http://www.gyakorikerdesek.hu/szerelem-szex__parkapcsolatok_..

23:29-es voltam, és ez az én mérdésem.

Szóval kedves kérdező, rossz helyre jöttél, mert akik nem ugyan úgy éreznek mint te, sosem fogják megérteni, és elítélnek érte....

"Ma gondoltam,hogy a célozgatások után csak csinál valamit,de nem.Én mentem aludni,utánam jött,hogy mi a bajom,én felkaptam a vizet,mondtam,hogy ne érjen hozzám,hogy nem törődik velem,nem tesz boldoggá,erre azt válaszolta,hogy:"Menj a p-ába". Hát,erre nem számítottam.Persze rá 5 percre megbánta és bocsánatot kért 100x,de most nem érdekel."

Nem célozgatni kell, hanem kimondani dolgokat.

Feltett egy egyszerű kérdést és te nem válaszoltál rá. Ő meg akarta oldani a problémát, te nem. Jogos az indulata, mert engeded, hogy segítsen. Magyarán bántod, mert akadályozod a céljában, amit elvben te jelöltél ki.

Nem igazan ertem en sem, hogy mi a problemad, pedig en is ''no'' (lany:)) vagyok.

2 eve van baratom, nekem szinten o az elso mindenben. Hasonlo tipusu ferfi lehet, mint a te parod, nem az a romantikus fajta. Szeretget, olelget, osszebujunk gyakran, de csak azert, mert ehhez ''szoktattam'' az idok soran:D.

A romantikus estek annyibol allnak, hogy osszebujunk, es megnezunk valami filmet. Eleinte engem is zavart (en merleg vagyok) mert vagytam a viragra, meg hosszu beszelgetesekre stb.

Idokozben aztan rengeteg vita, meg ''szakitas'' utan vegulis elkezdtem eszrevenni az o romantikajat. Hogy barmit kerek azonnal ugrik, hogy bar kenyelmetlen neki, megis minden egyes egyutt toltott ejszakan osszebujva alszunk el, hogy reggel, ha felebred majd megorul egy korty kaveert, megis az az elso kerdese, hogy jol aludtam-e, es turelmesen vegighallgatja az almaim minden egyes reszletet, hogy nekem adja az utolso csokit, annak ellenere, hogy en ettem meg a haromnegyedet. Miota ezt megtanultam ertekelni, nagyon ritkan veszekszunk.

Ha meg romantikazni akarok, akkor megmondom neki, hogy legkozelebb vegyen nekem rozsat, vagy keressen valami szep idezetet, es kuldje el, hogy reggel azt olvassam eloszor:) tudom, hogy sok no azert nem szereti ezt a szokimondos megoldast, mert ugy erzi, a ferfi csak kotelessegbol teszi mindezeket. De ha celozgatunk (es leesik neki nagyritkan) akkor is csak ''kotelessegbol'' teszi, tehat annyi a kulonbseg, hogy igy megsporolok magamnak par veszekedest. Es bar nem magatol jutott eszebe, megis beleolt egy csomo energiat abba, hogy megvegye azt a rozsat, megkeresse azt az idezetet, ami a legszebb, hogy engem boldogga tegyen.

Szerintem a legfontosabb kedves Kerdezo, hogy megtanuld eszrevenni, hogy mi az, amit a parod szeretetbol csinal neked.

A legtobb kapcsolatban az a problema, hogy azt adjuk a masiknak, amit mi elvarunk, a masik meg azt, amit o elvarna. Igy egyik fel sem azt kapja, amit szeretne, hanem azt, amit a masik szeretne.

Besertodni butasag, beszeljetek meg szepen a dolgokat, kerj a ferjedtol olyan aprosagokat, amiknek orulnel. Ha nem celozgatsz, hanem kimondod, biztos ezer orommel megteszi neked. Tudod, nema gyereknek az anyja sem...:) sok sikert!

18L