Mit kéne tennem? Csak magamat kínzom ezzel?

Szóval röviden a szituáció annyi, hogy a barátom szakított velem nemrég, mert már nem szeretett, de én még mindig szeretem őt. Több évig voltunk együtt, úgyhogy ez nekem most nagyon nehéz... viszont rajta kívül szó szerint csak egy barátom van, akivel így tudok beszélni is, a többiek inkább csak ismerősök. A barátom nem csak a szerelmem, de a legjobb barátom is volt egyben. A szakításunk után eltelt kb egy hét, amikor nem beszéltünk, pedig előtte naponta beszéltünk neten. Majd belehaltam, folyton arra vártam h írjon, hívjon... aztán most újra beszéltünk, elmondta h nagyon hiányzanak neki a beszélgetéseink, mert még fontos vagyok neki, mint egy barát és számára is én vagyok az egyetlen, akivel jól el tud beszélni, úgyhogy örülne, h ha megmaradna köztünk ez a beszélő viszony. Most nem tudom eldönteni, mi lenne a jobb, ha inkább hagynám és nem beszélnénk, amibe majd beleőrülnék, főleg arra gondolva h akkor talál mást, akivel beszélhet, lehet pont egy lányt, akibe akár bele is szerethet... vagy ha továbbra is tartjuk a kapcsolatot, mint barát (bár a részemről még közel sem az). Így el tudom-e valaha őt felejteni? Mert szükségem van rá, még akkor is, ha be kell érnem a barát státusszal. De félek, mi lesz ha közben ő talál egy másik lányt, akivel összejön... mivel ő ugye gyakorlatilag már túl van rajtam, csak barátként tekint rám, ezért neki nagyobb az esélye h talál vkit, mint nekem, de ebbe belehalnék... Mikor rákéredztem h később lenne-e esély arra h újra együtt legyünk, akár évek múlva azt mondta h most nem tudja elképzelni. Mit kéne tennem? :( Beleőrülök a hiányába, de nem akarok abba a hibába esni h hitegetem magam, közben ő másba beleszeret... Nagyon nehéz helyzetben vagyok :( Kérlek segítsetek!!!