Megcsal a párom? Teljesen bizonytalan vagyok?

ma 09:54!

A főnökös dolog,az nem mentség!

Ha engem valaki olyanba akar belevinni,amit én nem akarok,akkor b.szhatja!

A pároddal nem az a baj,hogy a főnöke rossz dolgokba viszi

bele,hanem az hogy hajlamos belemenni a rossz dolgokba,csak egy kis lökés hiányzik neki.

Nem tudom mégis mit vársz tőle,ha a megcsalások után,amit sokan nehezen dolgoznak fel,még te vagy az idegesítő asszony,aki zaklatja a párját.

Szerintem ő úgy gondolkodik,hogy megcsalt,valószínű hogy meg is fog,megbocsájtottál neki,ezek után is bocsájts meg,vagy hagyd békén,had élje nyugodtan,kisebb,nagyobb kilengésekkel az életét,amiben te nem akadályozod!

Tudom szomorú hogy ilyen,de változni úgy néz ki nem fog!

Max még annyit tanácsolnék,hogy hagyd ott pár napra,és nézd meg hogyan reagálna rá,hogy nem vagy vele.

"Ebből is látszik mennyi értelme van összeházasodni 18 évesen."

Egyrészt teljesen igazad van, másrészt meg nem. Valamiért mindenki azt hiszi, hogy 25-30 éves korára az ember majd egyértelműen el tudja dönteni, hogy a megfelelő partnerrel házasodik e össze, addigra "kiéli" magát, megtalálja az igazit és minden rózsaszín lesz. Hát a nagy lóf*szt lesz így. Ha vágysz más csajokra, mindig is vágyni fogsz, ha nem, akkor meg nem. Nem fogod kiélni magad, csak megtanulod, hogy sosem éled ki magad és megtanulod magad kontrollálni. Megtanulod, hogy nincs igazi, nincs örök szerelem, nincs olyan ember, aki csakis melléd passzol. Ilyenkor születnek a jó kis kompromisszumos házasságok: egy év járás, egyet akarunk, jól kijövünk, szex is elmegy, ő a nejem/férjemuram. Nem mintha ezzel problémám lenne, csak azt akarom mondani, hogy azok az emberek, akik nagy felvilágosult próféta módjára az első kapcsolatok ellen kardoskodnak, azok ugyanolyan hibás közhelyeket sorolnak és éppolyan naivak, mint azok, akik azonnal házasodnak.

A fiatalon köttetett, korai házassággal nekem csak annyi a bajom, hogy a szerelem miatt nem ismered az embert (és ő sem önmagát), akivel összeházasodsz, hiszen magad is szinte gyerek vagy még. Aztán ha a probléma megoldhatatlan, akkor válás jön, ami sokkal kínosabb, mint egy mezei szakítás, ráadásul általában gyerekek isszák a levét. Ennek a megértéséhez gyerek még az ember 18 évesen, mindazonáltal aki azt hiszi, hogy ez kivédhető lesz 30 évesen, az sokkal naivabb, mint aki házasodik fiatalon. A korral nyilván jár egy csomó plusz tapasztalat, emberismeret így az arányok mások, ellenben a kötődés sokkal mélyebb az ilyen gyerekszerelemmel induló kapcsolatoknál, így ott a motiváció nagyobb. A probléma mindkét esetben ugyanaz: hajlandó vagy küzdeni és kompromisszumokat kötni a párodért és a házasságodért, vagy sem. Ha a válasz legalább az egyik fél részéről nem, akkor kib*szott mindegy, hány éves vagy, annak a házasságnak (legalábbis a benne érzett boldogságnak) meszeltek.

"Ebből is látszik mennyi értelme van összeházasodni 18 évesen."

Anyám 18,apám 19 éves volt,mikor összeházasodtak,és 22 éve együtt vannak,sosem léptek félre,tudom.

Nagyon jó a kapcsolatom velük.