Szerintetek készen állunk egy kapcsolatra?

Van egy srác, pár hónapja ismerjük egymást, azóta nagyjából egyfolytában együtt vagyunk, minden nap órákon át csinálunk programokat, amikor épp nem vagyunk együtt, akkor sms-ezünk, vagy facebook. Szóval kb semmi mással nem foglalkozunk. Egy ideje már csókolózunk is, néha együtt is alszunk, úgyhogy eléggé úgy viselkedünk, mint egy pár.

Ez az egész nem indult komolynak, de közben egymásba szerettünk kölcsönösen. Persze ebből kézenfekvő lenne, hogy össze kéne jönnünk, de mindketten eléggé komolytalan típusok vagyunk, nem szeretjük a kötöttségeket, és egy párkapcsolat jár egyfajta kényszerrel... akkor benne van az emberben az érzés, hogy illene vele lennem, magammal vinni a programjaimra,...stb, és ez mindent megváltoztat nekem például. Így, hogy nem vagyunk együtt, ez nem jelent problémát, mert mindenhol egymással akarunk lenni, de ha összejönnénk, lehet hogy az egésznek elmúlna a varázsa...

Kb mindenki hülyének néz minket ezért, meg azt mondják, hogy ez baromság, és tuti, hogy tökéletes pár lennénk, mert mindenben olyan egyformák vagyunk és látszik rajtunk, hogy mennyire odavagyunk egymásért... dehát nem tudom...

Ti voltatok már ilyen helyzetben?

Mi változna, ha összejönnénk?