Volt pasim megkérzdezte, járnék-e vele újra. Szerintetek érdemes megpróbálni? Még élni szeretnék.

Ő mindjárt házasságot akarna, a szakítóok is ez volt, ő már kész volt a házasságra, én még nem. Meg nem is voltam végül belé szerelmes, de lehet ez csak az elkötelezettségtől való félelem éreztette velem. Még mindig nem érzem magam készen a házasságra, lehet soha nem is fogom. Ugorjak fejest a dologba, lehet csak ez kellene, végre lépni nem csak gondolkodni? Az élni akarást úgy értettem, hogy mivel szabad vagyok, nyugodt szívvel örülhetek neki, hogy másoknak is tetszem, hogy végre nőnek érzem magam és észrevesznek, semmi több, egy kis flört néhanapján. Jó ronda voltam, a suliban a kutyát sem érdekeltem, de most ez változott, ahogy egy kicsit igényesebb lettem és talán szebb is-ezt csak érzti, aki átélte már hogy senkinek sem kell.