Miért ilyen félénk?

Van egy pasi, tetszik nekem már elég rég, de igazából nem zudunk beszélgetni. Ugyanazok az emberek a barátaink, de én egyszerűen ideges és nyugtalan vagyok ha ott van mellettem, pedig annyira szeretnék vele jóba lenni, de egyszerűen ezt váltja ki belőlem. Ő sem valami nyitott típus, így duplán para a dolog, mert nem számíthatok rá, hogy majd ő fog nyitni :S

A másik dolog ami zavar, hogy mindig olyan szomorúan néz rám. Egyszer úgy nézett, hogy teljesen belém mart, és egész délután én is átvettem az ő hangulatát. Meg van, hogy úgy csinál, hogy észre se vesz, aztán utánam néz, pl a buszmegben, akkor is olyan rossz kedvem lett, mert úgy nézett... Szóval bánt, ha valami bántja őt, meg ilyenkor néha azt érzem, hogy mondani akarna valamit, csak valamiért mégse mondja

Mit lehet kezdeni ezzel a helyzettel? Legalább beszélgetni tudjak vele