A lányom ma hazahozta a BARÁTNŐJÉT! Mit tehetnék?

Bandi:

azt írod, szomorú hogy a társadalom úgy áll a melegekhez ahogy, holott, te is azt írod, gáz. csak egy kicsit paradox.

És akkor mi van, ha a lányod a saját nemét szereti? Nem NEM lehet rákényszeríteni arra, hogy éljen "helyesen". Felesleges bántani ezért, csak boldogtalanná teszik az életét, ha folyamatosan cseszegetik azzal ami és másik irányba akarják terelni...

Tizenéves korban az emberben felvillan valami, ilyenkor kezdik felfedezni a szexualitást. Sok leszbikus/biszexuális emberben már kicsi korban felmerül az érzés, hogy valamiben másabb. Ez velem is így volt, 8-10 évesen nem igazán tudtam hova rakni a dolgot. Aztán 15 éves korom környékén fogtam fel. Voltak fiú barátaim is, közülük csak egy volt olyan akit szerettem, de szexuálisan nem vonzott. Végül is 7 évig voltunk együtt, de a kapcsolat második felében már inkább csak a cirkusz ment, a veszekedések, mert másra vágytam, más vonzott és az addig titkolt vágyam a felszínre tört. És elfogadtam, hogy biszex vagyok. Képzeld csak el, mennyire frusztráló eltitkolni, hogy a saját nemed szereted. Na most képzeld el, hogy legbelül mennyire feszti a szíved, de az eszed azt mondja, hogy halgass, mert ha x y megtudja, akkor meggyűlöl. Rettegsz, minden megfordul a fejedben, félted az életed. Az életed, ugyanis titkokkal nem élhetsz boldogan. Az évek repülnek, te öregszel, de a körülötted lévő emberek miatt az egész egy beszáradt, elsorvadt semmi lesz, mert rettegsz attól, ahogy megítélnek majd a rokonaid, ismerőseid....és a szüleid. NEKED, mint anyának kéne mellé állni és támogatni, mert ha te nem segítesz neki, elveszettnek fogja érezni magát és ilyenkor, reményvesztettségben sok olyan dolog megfordul a fejben, aminek nem kéne...

Szóval miután a 7 éves kapcsolatom véget ért, megismertem egy lányt. Azóta élek együtt vele, jövő hónapban lesz 6 éve. És boldog vagyok. 31 évesen ideje volt már.

Szóval, lehet bántani a lányod, de ha ezt teszed, akkor csak elcseszed az életét, a boldogságát. És ez mindenkinek szól, a kommentelőknek is. Minden ember különböző és ha valaki azonos nemű párnál talál boldogságra, akkor menjen oda. Egyszer élünk, akkor miért kell baszogatni a másikat. Persze, hirdetni sem kell, mi sem mutogatjuk magunkat.

Viszont a negatív hozzáállás miatt iszonyatos gyomoridegek gyötörtek mikor a szüleimnek kellett elmondanom. Meg a közelebbi ismerősöknek. Nagymamám még ma sem tudja, mert nem értené meg, nem fogná fel, hogy igen ez is szerelem. Ugyan olyan szerelem, mint egy fiú és egy lány között. Ugyan úgy megdobban a szíved, ha a másikat meglátod...

Szóval aki itt fújjog, és meg akarja nekem magyarázni, hogy miért vagyok selejtes, annak üzenem, hogy bekaphatja. Selejtes... pf miért? Mert nő létemre nőt szeretek? És? Ettől függetlenül tanultam, dolgozok és lehet, hogy jobban keresek mint ti. Az életem így boldog.

Kérdező, hagyd, hogy a lányod döntse el, hogyan akarja élni az életet amit megadtál neki. Az ő élete, nincs jogod beleszólni. Inkább támogasd, segíts neki, légy megértő. Ülj le vele beszélgetni, higgadtan és ne parancsold rá a saját nézeteid. Ekkor leszel jó anya. Ha bántod emiatt és tiltod az érzéseit, akkor fogsz megbukni.

"lehet, hogy jobban keresek mint ti"

ez aztán az érzelmi mélység...

Erőltetett példa akart lenni az ellen a fő "érv" ellen, hogy mi degenerált selejtes emberek vagyunk. A munka, fizetés stb... inkább életkörülményekben jelent valamit. Ezzel inkább azt akartam szemléltetni, hogy a "degenerált és selejt" szavak mögött, vannak olyan melegek/biszexuálisok akik ugyan olyan jól teljesítenek mint a "normálisak" De lehet, hogy van akik jobban. De ha azt nézzük, hogy mi mind emberek vagyunk, beleértve azokat is akik ezeket a szavakat skandálják, ilyen szemszögből már nem lényeges a kereset. Remélem érted, mire akarok kilyukadni.

De rendben érzelmi példát szeretnél. EMPÁTIA. Én például nem bántok ok nélkül másokat, mert képes vagyok az illető helyébe képzelni magam és el tudom képzelni, milyen az, ha a másiknak rossz. Tisztelet. Tisztelet a másik ember felé. STB... Ha az embert sokat bántják, akkor jó esetben jobb lesz, mint amilyenek a bántói, mert kialakul benne az érzés, hogy a rossz nem helyes. Rosszabb esetben olyan lesz mint azok akik bántották.

Egyébként nem könnyű ez az élet, mert ha picit is érzékenyebb vagy, akkor van benned örökös frusztráció. És most lehet azt mondai, hogy "a melegek betegek, meg meg kén őket jól dugni és majd megszeretnék a farkakat". Ez nem így megy. Ha volt valaki itt szerelmes hetero, akkor nyilván tudja, milyen az amikor a szíved környékén érzel valami furcsát. Nálunk is így van. Ugyan ezt éreztem, mikor el kellett mondani anyáméknak. De jogunk van élni nekünk is.

A melegfelvonulás meg bu*iparádé, és be kéne tiltani. Semmi értelme, csak a ellenkező hatást érik el vele: Megutálják az emberek azokat akiket vonz a saját nemük.

De, ha 15 évesen a barátját vitte volna haza, senkiben se merült volna fel, hogy lehet kinövi és mégse a fiúkat szereti. Nem ismerem a lányod, de ilyen idősen már éppen tudja az ember, hogy mit akar. Én legalábbis teljesen biztos voltam, hogy a fiúkat szeretem. Ez a melegeknél sincs másképp, mindenki tudja, hogy mit akar. Hiába fiatal, az érzéseit, csak ő ismeri, ha neki lány kell, akkor vele lesz boldog. A társadalmi megítélés szempontjából nem mindig a legelőnyösebb melegnek lenni. De mi is ugyanazt a boldogságot érezzük, amikor a párunkkal vagyunk, ugyanúgy vágyunk a másik ölelésére és mi is ugyanúgy szeretjük a másikat. Ha ez meg van onnantól kezdve nem számít semmi. Nyilván te is voltál szerelmes és tudod milyen az. Ha a lányod megismeri az igazit (nem hinném, hogy ez a lány az, de kitudja) legyen az fiú vagy lány, akkor támogasd őket mindenképpen. Mert amíg a lányodnak van egy szerető társa akkor boldog lesz. Te így tudod segíteni a boldogságát, ha mellette állsz és elfogadod őt és a párját. Hidd el nagyok számít a szülői támasz. Azzal nyomorítaná meg magát, ha leszbikus létére megpróbálná fiúkkal és megtagadná önmagát. Kérdezted, hogy normális-e ez. Igen. Normális. Ha leszbikus, akkor a lányok társaságát keresi. Ahogy egy heteró nő a férfiakét. Egy heteró nőt kényszeríteni egy lányhoz az normális lenne? Nem. Ugyanez a kérdés visszafelé. Egy leszbikus lányt fiúval összehozni az normális? Nem. Az a normális, ha az ember a természetének megfelelően cselekszik. Persze ez addig tart, amíg azzal másnak nem árt és Ő ezzel senkinek se tesz rosszat. Szülőként nem hinném, hogy megbuktál, mert haza vitte a barátnőjét. Valószínűleg megbízik bennetek. Kell ennél több?

Amúgy van pár direkt ilyen témában íródott könyv is. Az egyik ilyen Fischer Eszter: meleg a gyerekem? c. könyv. Édesanyám megvette és elolvasta. Sokat tett ez a könyv a megbékélésében. Amúgy a net tele van ilyen jellegű oldalakkal, ahogy sok szempontból meg közelítik. Olyan helyen olvass, ami nem ilyen napi lap jellegű oldal, hanem azokat nézd ahol szakemberek is publikálnak. Az egyik ilyen oldal a melegvagyok.hu. Ajánlom figyelmedbe.

Elhiszem, hogy nem könnyű és mindenféle szörnyűség jár az ember fejében, de amit nem ismerünk, attól félünk. Ha majd ismertebb leszel a témában és többet fogsz tudni már nem lesz ijesztő. Próbálj megnyugodni és, csak egyet tudok mondani erre: ez nem rólad szól, hanem a lányodról. Neki kell, hogy jó legyen elsősorban. Ő ezzel téged nem bántani akar. A vitáknak, ellentéteknek nincs helye.

Remélem tudtam segíteni. Minden jót!

23 meleg F.