Vajon megbocsájt ha megcsaltam? Szerintetek?

tudom hogy egy szar ember vagyok, nem is bírok tükörbe nézni :(

én vagyok az az ember, aki mindig előadta a kis szentet, hogy sose szabad megcsalni a másikat.

de a barátommal már 2 és fél éve együtt vagyunk(én 20, ő 21 évesek vagyunk)

pár hónapja értem azt hogy megszokásból ölel, megszokásból puszil, csókol. volt mikor már szóltam neki, hogy adjon ő is egy puszit, ne mindig csak én.

szóval éreztem hogy mintha már unna.

közbe egy ismerősöm, eléggé kedves kezdett velem lenni, megértő , aranyos, dicsérgetett stb szóval igen, jól esett hogy valaki legalább nőnek tart.de mi jó barátok voltunk a csávóval, szóval nem gondoltam hogy akarna-is vmit. egy bulin ott voltunk (barátom is) és a csávó elég sokat ivott, és csak dumálgattunk, de tényleg mégcsak OLyan dologról se volt szó, és szájon puszilt. én elrohantam, és otthagytam, később azt mondta arcra akarta adni csak pont felé fordultam.ezt el is mondtam a barátomnak, hogy véletlen volt a dolog, hiszen én is azt hittem. beszélgettünk még pár napig, tök gyanútlanul, szóval nem is mondta h akarna valamit, csak kedves volt és aranyos. páromnak többször is mondtam h beszélnünk kéne valamiről,(hogy nem törődik nagyon velem) de egy nap 3x is elhajtott, hogy ő most fáradt, fáj a feje stb.

a csávó megkért hogy találkozzak vele,mert hónapokig kint lesz külföldön. bele mentem a dologba, elengedett a párom,mert mondtam h nem lesz úgyse semmi baj. ittunk pár sört, és baromkodtunk, aztán elkezdtünk dumálni erről, hogy úgy érzem teher vagyok a barátomnak, nincs már oda értem, és kicsit hanyagol is . közelebb kerültünk egymáshoz, és elcsattant egy csók. kb 1 perc volt az egész, és ellöktem magamtól, sírtam, és teljesen kiborultam, hogy mit tettem. csak jól esett hogy valaki erősen megölelt, megcsókolt. nagyon nagy bűntudatom volt, (és van is) rohantam haza sírva a barátomhoz, és egyből elmondtam neki ( a csávó azt mondta titkoljam, de nem bírok a barátomnak hazudni,mert szeretem, és bele betegedtem volna a titkolózásba ) szóval elmondtam neki. nem kiabált, hasra feküdt az ágyon, és zokogott, és hogy miért tettem ezt? :'( mondtam h nagyon megbántam, csak össze voltam keveredve. és hogy vele akarok lenni

akkor azt mondta ő nemtudja mit akar, menjek haza. én nem akartam hazamenni, mert itthon csak gubbasztottam volna, így egyik havernál aludtam. meg vele voltam egész este. barátom hívta a haverom, és érdekelődött hogy akkor tudok ott aludni? jól vagyok? vele vagyok? érdeklődött

este váltottunk 1-2 üzenetet, megitn leírtam neki mennyire sajnálom, és belátta hogy ő is hibázott,mert nem törődött velem, de azt mondta nem tud úgy nézni rám, mint régen :( :'(

megbeszéltük, hogy visszamegyek hozzá reggel, és vagy megdumáljuk, vagy eljövök haza. mikor visszamentem, nem akarta hogy hozzáérjek, elhúzta magát tőlem :( megértem én teljesen őt :(

elmondtam neki, hogy miért tettem, és hogy nagyon megbántam, mindent elmondtam, ő pedig csak azt hajtogatta hogy bennem megbízott... és tudom hogy elrontottam, szörnyen érzem magam :( mondta h jöjjek haza, és kell neki 1-2 nap amíg egyedül akar lenni, és gondolkozni. és hogy én is azért gondolkozzak, meg nyugodjunk meg, hogy tudjunk rendesen beszélni. lekísért a buszmegállóba, fogta a kezem végig, aztán mikor elköszöntem megpuszilt. ez akkor mit jelent? :( reménykedjek, vagy ne? :'( lehet h búcsú puszinak szánta:( mi van ilyenkor? mit tehetnék? :'( tudom hogy szánalmas vagyok, és utálom magamat, de már megtörtént, 1 perc volt az egész :(