Miért érzem úgy, hogy egy lánynak sem kellek?

Kezdem már megunni, hogy állandóan én vagyok az örökös próbálkozó, aki semmilyen eredménnyel nem jár. Próbálkozom személyesen is, rengeteg társkeresőn, facebook-on, cseten stb. Neten a lányok többsége még elutasító válaszra sem méltat. Több olyan eset is volt már, hogy jó hangulatú beszélgetésekbe kezdtünk, de pár nap után, eltűnt az adott illető, nem reagálva arra, hogy én írok neki. Pedig akikkel hosszasabban tudtam beszélni, azok többnyire jó fejnek tartottak, aztán mégis eltűntek. Az önbizalmam emiatt már a béka segge alatt van, és őszintén szólva nem tartom magam egy Adonisznak, ami a külsőmet illeti. Olyan eset is volt már, hogy leszólítottam egy vadidegen lányt az utcán, mire ő azzal küldött el, hogy "Takarodj innen, ronda vagy!". Ezek után mégis hogy maradjon meg az önbecsülésem? A mai lányoknál mindent elsöprő elsődleges szempont a külső? Persze ilyenkor felmerül a kérdés, hogy akkor nálam, hogy is van ez. Nos én úgy vagyok vele, hogy minél jobban kedvelem egy lány személyiségét, jellemét, annál lejjebb mennek az igényeim a külsejét illetően. Volt olyan is, hogy csúnyább lányoknál próbálkoztam, de ők többségében még beképzeltebbek voltak, mint a szebb lányok. Mielőtt valaki írná, hogy menjek k.rvázni, azt azért nem teszem, mert nekem nem elsősorban szexre van szükségem, egyszerűen csak egy lányra vágyom, akivel ki lehetne alakítani egy komoly kapcsolatot. Szerintetek mit tegyek? Hülye válaszolók kíméljenek! 18/F