Szerintetek meddig engedjek neki? Nagyon szeretem, de néha már kiborít, és elgondolkodok azon, h miért is van velem valójában.

Az összeveszésünk oka, amiért nagyon leszúrtam egy pár nappal ezelőtt, hogy nagyon hanyagolt, amikor távol voltam tőle. Felhívni felhívott, írni írt... de pl. most is leszerette volna mondani egy hétvégi találkozónkat (miután nálam alszik), mert hogy ő elmegy egy utolsó strandolásra a haverjával. Engem persze nem hívott el, csak miután én kérdeztem rá hogy ugyan hova akar menni. Nagyon keveset találkozunk suli mellett, és ezt a hétvégi napot is már egy jó pár napja lebeszéltük, hogy megyünk valamerre.

Aztán a mai estét is csak úgy lazán közölte, h elmegy programozni (teljesen más programot mondott, majd ma reggel kijelentette hogy a haverja csak hülyült, és h ők mennek inni 3-asban.)

Kicsit furi nekem ez a viselkedése, bár látom, nagyon szeret engem, de vannak kételyeim.

Mivel nagyon komolyan kiosztottam egy 2 nappal ezelőtt, így nem merem újra felhozni ezeket a témákat, amik zavarnak...

Mit csináljak? Nem szeretném elveszíteni

Igen... tudom valamiben teljesen igazad van!:) Mert amúgy a kapcsolatunk elején teljesen türelmes voltam, csak mára besokalltam. Ez volt az első veszekedésünk.

Az anyukája is balhézott miattunk, pedig semmi rosszat nem csináltunk és kicsit sértő volt, amiket mondott. Aztán a testvérétől nem tudunk sose együtt lenni rendesen, és ezért is mi vagyunk leszúrva. Aztán a barátom is csinált hülyeségeket, kis apróságok.. de nem foglalkoztam vele.

A cső miatt meg tényleg rendesen begurultam, mert a haverjai előtt nem kéne így beszélnie velem, mikor velük szokott.

Ezeket leszámítva nincsen semmi probléma, sokat utazunk egymásért, ami jó. Mikor találkozunk, próbálom a maxot kihozni az együttlétünkből, ahogy ő is. :) Köszi a választ!