Fiúk, ti tényleg így gondolkodtok a lányokról?

"Hagyjátok, hogy fizessünk nektek valamit, ne érezzétek magatokat zavarban, mert mi ezt jó szándékból csináljuk és elvárt. Mosolyogjatok és mondjátok: köszönöm."

Ezen kívül teljesen egyetértek, vannak jó dolgok az írásban, sőt, többnyire, ahogyan én is gondolom.

Ezt az anyagi dolgot viszont... ki-ki válogatja. Részemről úgy megy, hogy valaha volt barátnőmmel felesben intéztük a dolgokat, egyszer egyik, másszor másik fizetett és jó volt. Én nem szoktam lehengerelni a lányt, hogy na majd én elhalmozom ajándékokkal, mindent fizetek neki, mert ez az ELVÁRÁS. Nem. Oda-vissza meglepni egymást néha-néha, ez nálam teljesen oké - de nem élek a lovagkorban. Szeretem, ha az a lány önálló, magabiztos, önmagában határozott - és meghagyom neki a lehetőséget, hogy az is maradjon. Ha egyik nap a barátnőm akarta állni a wikingerben a burgeremet, akkor hát legyen... Máskor meg én fizettem mindkettőnk belépőjét a színházba. (Többször olvastam már itt Gyakorin, hogy "gyááá, a csajomnak fizetek mindent, de hát rámegy a szüleim pénze, de sz....r".)

Vannak kedves emberek is, csak anonim, neten könnyű pofázni. Nem jár hozzá arc.

A valóságban lehet, észre sem vennéd a nagypofájú csak-a-szex embereket, fiút-lányt vegyesen, mert bebújna a buszon az előtte lévő ülés támlája mögé és kámforrá válna.