A szívemre vagy az eszemre hallgassak?

Van bennem egy úgymond kettősség: van amikor nagyon szeretnék egy normális kapcsolatot egy olyan lánnyal akinek én vagyok a legfontosabb és fordítva,de utána meg arra gondolok,hogy soha nem akarok kapcsolatot mert úgy érzem,hogy nekem nem kell senki és sem kellek senkinek. Ez a két érzés/gondolat minden nappal egyre erősebb bennem és nem tudom,hogy melyiket válasszam. A szívem azt súgja,hogy az elsőt,viszont az eszem azt,hogy a másodikat. Vot már valaki ilyen helyzetben vagy hasonlóban? Am nem volt még barátnőm és igazából nem létfontosságú,hogy legyen valakim de mégis azt érzem,hogy nagyon jó lenne ha végre szeretne valaki. 18/F