Miért nem válnak le anyuciról lelkileg/anyagilag a mai húszévesek?

Itt vagyok 20 évesen, egyetemre járok (BME-építőmérnök), reménykedem, hogy lesz állásom. A tanulmányaim annyira lefoglalnak - tekintve, hogy nem éppen "büfészakon" vagyok - , hogy nem tudok mellette tanulni. Viszont a koleszt, bérleteket, kaját, egyéb kiadásokat, bizony ki kell fizetnem. Ez nekem az otthoni támogatás nélkül nem menne. Csak az alapképzés még min. 3 év, és csak az után jön a mesterképzés. Szóval utána még munkát kell találnom, kicsit megszednem magam, és utána talán elgondolkozhatok a leválásról, azaz olyan 26-27-28 évesen, jobb esetben, és nem azért, mert nekem így jó és kényelmes, mert egy linkarc vagyok...

Lehet, hogy rohadt viccesen hangzik, de nem éppen az, amikor annyi ZH-d van, hogy aludni sincs időd...

Ja, leesett elírtam. Sebaj, legalább röhögtél egyet. A második tanulni az "dolgozni" akart lenni...