Érzelmi zsarolás ellen mit lehet tenni? Hogyan értessem meg vele, hogy nem bírom, ha lelkileg terrorizál? Ő észre sem veszi.

A barátnőmről van szó. 7 hónapja vagyunk együtt, szeretem őt, de már a szakításon is gondolkoztam, egyszerűen nem bírom ezt tovább.

Folyton zsarol lelkileg... bármilyen vitánk van, ő egyből fenyegetőzni kezd. "Nem mondanál nekem ilyet, ha igazán szeretnél! Egyszerűbb lenne minden, ha leugranék a hídról. Vagy akkor szakítsunk, tessék! Legyen vége! De akkor biztosan kiugrom az ablakon!"

Kb ilyen mondatokat képzeljetek el, ez csak egy pár példa volt arra, miket szokott mondani. És ilyenkor SEMMI nem használ! Mondom neki, hogy szeretem és nem akarom, hogy szakítsunk, akkor elkezd bőgni, hogy de, de, ő igenis látja rajtam, és biztosan van valakim. Győzködöm, hogy nincs senki más, csakis őt szeretem, akkor meg szinte felbátorítva érzi magát, hogy folytassa ezt az önsajnálatot ("Sajnálom, hogy ennyi gondot okozok neked a szerelmemmel, sajnálom, hogy ilyen nagy teher vagyok neked... tényleg mindenkinek csak jobb lenne, ha mennék és most azonnal leugranék a hídról... úgyse hiányoznék senkinek"), ha viszont másik taktikához folyamodom, nem puncsolok, hanem belemegyek a vitába, akkor még rosszabb. Volt már, amikor rávágtam, hogy jó, oké, szakítsunk! Akkor teljesen kiborult, kikelt magából, sírt, zokogott, üvöltözött, fenyegetett, hogy ha szétmegyünk, ő megöli magát. Amikor mondtam neki, hogy dehát te mondtad, te akartál szakítani, mintha csak a falnak beszéltem volna.

A másik, hogy úgy érzem, ő direkt keresi az ilyen alkalmakat, hogy vitatkozhasson velem. Próbáltam már vele megbeszélni kb ezerszer, hogy nekem ez így nem jó, változtasson, én nagyon szeretem és nem esik jól, amikor így viselkedik velem, és mindig megígéri, hogy megváltozik, és oda fog erre figyelni, de közben meg még csak az igyekezetet se látom rajta. Megígéri, esküdözik, hogy megjavul, de soha nem történik semmi sem.

Direkt belém köt, hogy vitatkozni kezdjek vele, és utána előadhassa nekem a hisztit, meg ezt az egész "kiugrom az ablakon" dumát. Egyszerűen már nem tudom, mit csináljak.

Én alapvetően eléggé nyugodt alkat vagyok, nem szoktam beleugrani a vitákba, ha nem muszáj, inkább próbálom elkerülni őket, de ő meg direkt provokál. Pontosan tudja, hogy engem nem igazán tud belekergetni egy vitába, ezért már azt csinálja, hogy direkt olyasmikkel szurkál, amiről nagyon jól tudja, hogy nekem nagyon rosszul esik, vagy fájdalmas dolog a számomra, és ezzel próbálja kiprovokálni, hogy belemenjek a vitákba. Azt se tudom, miért jó ez neki, miért szeret ennyire veszekedni... egyszer azt mondta, mikor megkérdeztem, hogy miért csinálja ezt folyton, hogy ő így vezeti le a feszültséget, és neki erre szüksége van, meg hogy utána mennyire jól esik aztán kibékülni. :S Nem is értem...

Már igazából ott tartok, hogy szakítani se merek vele, mert sajnos egyáltalán nem vagyok már benne biztos, hogy tényleg nem teszi meg, amikkel fenyegetőzik... eléggé labilis érzelmileg, és én őszintén mondom, hogy kinézném belőle... :S

Arra volt már példa, hogy egy ilyen "szakítás" után, amikor rávágtam, hogy jó, oké, legyen vége, a hisztizés befejeztével bezárkózott a szobájába, és onnan kiabált ki, hogy ő most leugrik az emeletről. Nem tudtam vele mit csinálni. Egész éjszaka csak bőgött, és aztán 2 napig nem jött ki a szobájából, csak sírt, meg bömböltette a zenét. Még suliba se ment. Azóta nem merek már ilyet csinálni, hogy azt mondom, "vége"... :S

Kérlek, adjatok valami tanácsot! Mit lehet egy ilyen helyzetben csinálni? Ti mihez kezdenétek egy ilyen lánnyal? Nem merem ott hagyni, mert őszintén mondom, félek, hogy egyszer beváltja valamelyik fenyegetését és tényleg leugrik valahonnan...

22/F (csaj 21/L)