Létezik az hogy valaki soha nem talál párra? 25F

Kérdező: senki sem volt eddig még kilátásban? Halványan sem? Tényleg nem érdeklődtek irántad soha, semmilyen módon?

Ha igen, akkor érdemes belegondolni: mi volt a baj, miért nem alakult ki a dolog, miért nem jött össze, miért lett vége? Biztos, hogy a te hozzáállásod mindig tökéletes volt? Nem kritikának szánom, de saját magamról is tudom, hogy érdemes ezeket a kérdéseket feltenni!

Mert ha én se voltam "makulátlan" a kapcsolatban, akkor utána ne panaszkodjak, hogy nem jött össze.

A másik: rég lerágott csont, tudom. De akkor tudsz valakivel boldog lenni, ha többé-kevésbé már egyedül is megtanultál az lenni.

Addig csak azt érzik rajtad, hogy kapaszkodnál, mint egy fuldokló.

Fontos a jó külső, de nem minden. A lányok sok esetben válogathatnak a nekik megfelelő külsejű fiúk közül.

A fiúnak ezen kívül még mást is nyújtania kell. Személyiségben. :)

Ne másra gondolj! Ezt csak úgy értem, hogy még ha ki is választ egy lány, előfordulhat, hogy ha valami gond van a személyiségeddel, inkább lemond rólad.

Én azt érzékelem, hogy enyhén kapcsolatfüggő vagy. Ez egyik nemnél sem nyerő.

Esetleg akkor jön be a másiknak, ha végképp el van (ő is) keseredve, hogy sosem lesz senkije. Akkor két "kapcsolatfüggő" egymásra találhat, kizárásos alapon. :)

Egyébként senki sem szereti, fojtogatónak hathat, felelősség (neki kell "megmentenie"?), na meg, valami olyasmi benyomást kelt, hogy nem is a személy a lényeg. Csak neked már nagyon kell valaki, tökmindegy, ki. :)

"Kapcsolatkezdemémyeim voltak amik hamar plátóivá fordultak"

Talán magadban kellene rákérdezned: miért is? Lehet, hogy semmi különösebb oka, úgy értem, nem benned az ok. Úgy alakult, másképp is lehetett volna.

És miért gondolhatta meg magát a lány "csak úgy"? Talán volt oka, csak neked nem tűnt fel.

A "mai diszkók" pedig? Fiatal vagy. Te csak a "mai diszkókat" ismered.

Egyes számú hiba: mindent az adott helyzetre "hárítani", másokra, vagy a társadalomra, és arról álmodozni, hogy egy másik korban, vagy egy távoli országban milyen könnyű lenne. :)

Ezt javítandó: inkább nézz magadba, pozitívan, de kritikus szemmel! :) Miben lehetne változtatni? Szerintem te is tudnál szerethető ember lenni.

Ehhez elsősorban önmagadat kell elfogadnod, szeretned. Ezt meg fogják érezni. Mellesleg azzal az előnnyel jár, hogy nem leszel "antiszociális", nem hárítasz másokra, nem "piszkálod" esetleg akaratlanul is őket, saját elégedetlenségeid miatt. Nem tudom, így van-e, de előfordulhat.

18: Még csak 25 éves vagy! :)

Nem hiszem, hogy az évek tettek pesszimistává. Az pedig, hogy mások is kapcsolatfüggők, téged nem fog megvigasztalni. :) Rajtad nem segít.

De legalább tudsz róla, elfogadod, ez is valami.