Hogy győzhetném le ezt a félelmemet?

Én nem vagyok egy modellalkat, nem is tartom az arcomat sem szépnek, és a belsőmmel sem vagyok megelégedve. A legjobb barátnőm vékony (talán kicsit túlságosan is), alacsonyabb kicsit tőlem, törékeny, gyönyörű szép arca van és egy kis tünemény. Bárki megismeri, odáig van érte, legyen fiú vagy lány. Én is elég pozitív igyekszem lenni mások előtt és rengeteget nevetek, ezt azért hozzáteszem.

Régóta barátnők vagyunk, sokszor mentünk együtt bulizni, ide-oda, ahol pasikkal (is) lehetett ismerkedni és MINDIG, MINDENKI érte csorgatta a nyálát én meg a legtöbbször le voltam tojva. Még ha nem is amiatt közelített valaki, hogy becsajozzon, akkor is az ő kegyeit leste.

Borzasztó kisebbségi komplexus alakult ki bennem miatta, de régóta barátnők vagyunk, nem fogom vele emiatt megszakítani a kapcsolatot.

Sokszor az éppen aktuális baráti társaságunkba is csak akkor mentem, ha ő is jött, mert úgy éreztem, hogy csak miatta hívnak engem is és hogy nélküle nem is kíváncsiak rám. Ez mára azért enyhült.

Ha külön megyünk valahová és egy pasi rám nyomul, az első gondolatom az, hogy ha itt lenne barátnőm, nem is kellenék a srácnak, úgyhogy ilyenkor elkezdek vele hűvösen viselkedni és inkább elhajtom.

Az is előfordult, hogy az ex barátaimon észrevettem, hogy mennyire bejön neki a barátnőm. Borzasztó érzés!

Az előző barátom is, akibe szerelmes voltam, miután velem szakított, nálam érdeklődött a lány után... :( Ezután a csalódás után ismét szerelmes vagyok, még nem volt alkalmam bemutatni a barátomat a barátnőmnek, de hamarosan fogom és már csak a gondolattól is rosszul vagyok! Hogy rendezhetném magamban ezt a dolgot? A barátom szeret, tudom és mondta is, de akkor is félek attól, hogy a barátnőm esetleg megtetszik neki (amire nagy az esély) és ott hagy! Vagy már csak attól is félek, hogy látni fogom, hogy hogy néz rá, milyen csodálattal, hogy milyen édes kis tünemény a lány. :(

Volt már valaki hasonló helyzetben? 21/L