Hogyan győzhetném le a fogorvos előtti félelmemet? És a fogorvostól való félelmemet?

Én is halálfélelemmel mentem mindig fogdokihoz. Valakinek minden alkalommal el kellett kísérnie, hogy meg ne lépjek. A legrosszabb, hogy csak akkor mentem, ha már több napja nem múló fájdalmaim voltak.

A "törés" akkor kezdődött, amikor főiskolára kerültem, távol az otthontól. Egyik szobatársam kísért el egyszer. Amikor kijöttem, boldog voltam. Következő alkalommal már egyedül mentem, igaz volt para, de még boldogabb voltam a sikerességtől.

Ami számomra más volt a múltban tapasztaltakhoz képest, hogy kommunikáltak velem, tájékoztattak mit és hogyan csinálnak. A doktornő a szurit nem belevágta az arcomba, hanem kicsit benyomta, várt és mivel hatott a szer a mélyebb részt már nem is éreztem. Nagyon kedves volt és emberséges. Úgy hiszem ez volt az, amitől nem "áldozatnak" éreztem magam, hanem egy kis szükséges rosszként éltem meg.

Kár, hogy messze lakom ettől az orvostól:(